A bíróságok pénzéből nő a lakástámogatás

2005.11. 7. Magyar Hírlap Online / Papp Zsolt

Az első körben több mint nyolcszáz módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők a 2006-os költségvetéshez, és több ezer ponton változtatnák meg a törvényjavaslat szövegét vagy éppen a számokat. Ebből a több száz módosító javaslatból jó, ha tízet támogat majd a kormány – mondta Veres János pénzügyminiszter. A nyertesek az önkormányzatok, a vesztesek a bíróságok és ügyészségek lesznek.

Nem is sok, de nem is kevés – legalábbis az elmúlt évek ismeretében – az a 820 módosító javaslat, amit a képviselők nyújtottak be első körben a 2006-os büdzsé vitájához. A mostanit még legalább két javaslatdömping követi, így a vita végére ezek száma meghaladhatja a kétezret is, igaz, érdemi változásra nincs lehetőség. Veres János pénzügyminiszter a Magyar Hírlapnak pénteken úgy nyilatkozott, hogy költségvetésben néhány milliárd forintos átrendezésre lát lehetőséget, a mostani csomagból pedig meg tudja számolni egy kezén azokat, amelyeket a kormány is támogat.

Szó, mi szó, az 1533 milliárd forintra belőtt jövő évi pénzforgalmi deficit nem teszi lehetővé a kiadások bővítését, mivel bevételi oldalon nincs további tartalék, marad az átcsoportosítás. Egy komoly forrást azért talált a kormány: a bíróságok költségvetését 19 milliárd, az ügyészségét 4,3 milliárd forinttal meg lehet csapolni. Ugyanis ez a két testület (is) egymaga tervezi meg a költségvetését, ezzel is demonstrálva függetlenségét. Ám a pénzügyi függetlenség csak a vitáig tart, azt követően a kormánytöbbség akarata érvényesül. Kissé megszaladt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács keze, amikor a bíróságok büdzséjét tervezte, ugyanis az pont 19 milliárddal lett több a kormány által kalkuláltnál. Két kormánypárti képviselő – Szabó Lajos (MSZP) és Világosi Gábor (SZDSZ) – révén, jól sejthetően maga a kormány elvonná ezeket az pénzeket az igazságszolgáltatástól,és azt a lakástámogatások területére helyezné át, így oda az eredeti 192 milliárd forinttal szemben 215 milliárd forint jutna, ami meghaladná az idei kiadásokat. Számos kormánypárti képviselő javasolja az önkormányzati támogatások emelését, az igényt látva ezen a területen a vitában később még lehet kisebb javulás, főleg a kistelepülések támogatásában.

A pártvezetők közül egyedül Kuncze Gábor jelentkezett egy módosító javaslattal, ő azt szeretné elérni, hogy a költségvetési törvényben elfogadott kiadási főösszeget a kormány ne módosíthassa év közben a zárszámadás keretében, hanem ahhoz külön törvényt kelljen elfogadni a Háznak.

Az ellenzéki módosító indítványok két nagy csoportra oszthatók: a választások közeledtével megugrik a lobbijavaslatok száma. Fideszes képviselők garmadája fogott össze nemegyszer, száz-kétszáz millió forintos átcsoportosításra, melynek célja a választókerületekben eddig elmaradt fejlesztések elindítása (legyen az út-, csatorna- vagy sportcsarnoképítés). Ezek a módosítók arra jók, hogy majd a korteskedés során elmondhassa az ellenzéki képviselő "hogy én megpróbáltam, de azok leszavazták".

A Fidesz-frakció egy önálló százoldalas módosító indítvánnyal jelentkezett, ami azért "praktikus", mert egyetlen szavazással lekenheti a kormánytöbbség ahelyett, hogy hosszú órákon keresztül vitatkoznának róla. Ennek részeként a frakció százmilliárd forinttal megemelné az önkormányzatok támogatását, ez mintegy tízszázalékos növekedést jelentene a kormány javaslatához mérten. Ezt az oktatási normatívák emelésére, a közalkalmazotti béremelésre, útfejlesztésekre használhatnák fel a települések. Az ehhez szükséges pénzeket az államadósság-kezeléstől vonná el a képviselőcsoport, mintha nem tudnánk, hogy ez az a tétel, amely legkevésbé függ a kormánytól, annál inkább a korábbi hitelfelvételektől. Szijjártó Péter (Fidesz) pár oldalon mintegy 160 milliárd forintot osztott el úgy, hogy még látszólagos kiadáscsökkentő javaslatokra sem pazarolta a papírt.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÖLTSÉGVETÉS