A felsőoktatási reform egyik leglényegesebb elemét vette ki az új törvénytervezetből a szaktárca: az egyetemek gazdasági irányításáért felelős testület a korábbi tervekkel ellentétben nem hozhat majd önálló döntéseket, csak tanácsokat adhat.

Vita nélkül fogadták el szombaton a felsőoktatási szakmai szervezetek az oktatási tárca javaslatát az új felsőoktatási törvény módosításairól. A jövőre hatályba lépő reformtervezetet az Alkotmánybíróság kifogásai miatt kellett átdolgoznia a szakminisztériumnak.

A leglényegesebb változás, hogy az eddigi tervekkel ellentétben nem két egyenrangú testület irányítja majd az egyetemeket és főiskolákat: a gazdasági irányításért felelős szervezet önálló döntések helyett csak előkészíti, illetve véleményezi majd a szakmai-tudományos irányító testület, a szenátus határozatait. Megváltozik a neve is: irányító testület helyett gazdasági tanácsnak hívják majd. A grémiumnak a korábbi elképzelésekkel ellentétben az egyetem oktatói, kutatói is tagjai lehetnek. Az irányító testület lefokozásával Magyar Bálint oktatási miniszter egyik legfőbb elképzelése, az egyetemek szakmai és gazdasági irányításának kettéválasztása hiúsult meg. A minisztert tegnap hiába kerestük.

Az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta azt is, hogy a tervezetből hiányoztak azok a passzusok, melyek alapján a felsőoktatási intézmények az őket érintő miniszteri döntések ellen bírósághoz fordulhatnának.

Ezeket a tárca beépítette a törvénybe, újdonság viszont, hogy a miniszter is beperelheti az intézményeket a szerinte jogszerűtlen intézkedések miatt.

A harmadik érdemi módosítás szerint nem a kormány, hanem az egyetemek dönthetnek a doktori képzések indításáról, ehhez azonban a Magyar Akkreditációs Bizottságnak is beleegyezését kell adnia.