Sorban születnek olyan bírósági ítéletek Németországban, amelyek megkérdőjelezik a német hatóságok magyar vállalkozók elleni fellépésének jogosságát a SoKo Pannonia és a SoKo Bunda nevű akciósorozatban.

Azokról a razziasorozatokról van szó, amelyeket 2004 és 2005 tavaszán hajtottak végre a német hatóságok a feketemunka visszaszorítására. A házkutatások, lefoglalások, letartóztatások csaknem ötven magyar céget érintettek, a vállalkozásokat a németek járulékcsalással, feketemunkával és embercsempészettel vádolták.

A magyar cégek egy 1989 óta érvényben lévő államközi egyezmény keretében, kiküldetéses jogviszonyban foglalkoztatták alkalmazottaikat németországi beruházásaikon. A német hatóságok azonban tavaly óta másképp értelmezik az egyezményt, mint eddig, s nem fogadják el a magyar hatóságok véleményét és igazolásait. Szemükben az érintett vállalkozások csupán postafiókcégek, amelyek a német piacra munkaerőt toboroznak, és Magyarországon semmilyen tevékenységet nem végeznek. (Az egyezmény feltétele ugyanis, hogy itthon is értékelhető tevékenysége legyen a cégnek.)

A Siegeni Járásbíróság megállapította, hogy tizennégy érintett munkavállaló kártérítésre jogosult. A Nürnbergi Társadalombiztosítási Bíróság lapunk birtokába jutott, nem jogerős ítéletében pedig a következőket írják: “Sajnálatos, hogy a német hatóságok láthatólag a magyar hatóságok kötelező jellegű észrevételeit, amelyeknek a német–magyar egészségbiztosítási megállapodás szerint kötelező hatályuk van, teljes mértékben figyelmen kívül hagyták.”

Az ítélet egy magyar cég ügyében született, amelyben a német hatóságok megtagadták a munkavállalói engedélyek meghosszabbítását arra hivatkozva, hogy nem felel meg az egyezmény feltételeinek, holott a magyar egészségbiztosító igazolta, hogy a vállalkozás Magyarországon valós tevékenységet folytat. A nürnbergi bíróság szerint a német hatóságok nem vonhatták volna kétségbe a magyar hatóság igazolását.

A bíróság szerint a munkavállalási engedélyek meghosszabbítását sem tagadhatták volna meg, mert az egyezmény által meghatározott kontingenseket, vagyis az adott évben kiküldetéses jogviszonyban dolgozó magyar munkavállalók hatezer fős keretét a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztja ki az előírásoknak megfelelő cégek között, a német hatóságok ebbe nem szólhatnak bele. A bíróság az ítélet indoklásában azt is érthetetlennek tartja, hogy miért folytatnak nagyszabású nyomozást szándékos bűnügyekben.