Németországban számos esemény zajlik a náci vezetők háborús bűntetteit vizsgáló nürnbergi tárgyalások 60. évfordulójára való emlékezés jegyében.
Egykori szemtanúk és részvevők keresik fel újra azt a tárgyalótermet, ahol annak idején a 22 náci vezető tárgyalása zajlott. Az eljárások eredményeképpen tizenkét vádlottat halálra, hetet hosszú börtönbüntetésre ítéltek, míg három esetben nem állapították meg a vádlottak bűnösségét.
A bíróságot a második világháború befejezése után a győztes szövetségesek hozták létre: az ítélkező testület amerikai, brit és szovjet bírákból állt. (Köztük foglalt helyet az eredetileg magyar származású Ben Ferencz is, aki a testület legfiatalabb tagjaként vett részt a tárgyalásokon és az utóbbi évtizedekben a nemzetközi büntetőjog elismert szakembereként működött közre például az ICC felállításában.)
A vádlottakat akkoriban újnak számító tényállások alapján ítélték el: a háborús agresszió, a háborús bűnök és az emberiesség elleni bűntettek azóta a nemzetközi jogban elismert helyet foglalnak el.
A tárgyalássorozatot komoly nemzetközi és helyi érdeklődés övezte: a német újságok rengeteget foglalkoztak a Holokauszttal és más nácik által elkövetett szörnyűségekkel.
Ugyanakkor az amerikai kormányzat kérésére készült és három évre nyilvánosságra hozott felmérés adatai azt mutatják, hogy a német közvélemény egészen hetvenes évekig nem hitt az akkor lefolytatott eljárások tárgyszerűségében.
