Az Európai Unió tagállamainak bel- és igazságügyi miniszterei elfogadták azt a jogszabálytervezetet, amely a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelem jegyében a kommunikációs szolgáltatók számára előírja a telekommunikációs adatok tárolási kötelezettségét.

Hosszú vita után végül az a tervezet került elfogadásra, amely a telefonhívások adatainak tárolását 6 és 24 hónapos időtartam között teszi kötelezővé. Ennek értelmében tárolásra kerülnek majd a hívó és a hívott fél adatai, de maga a beszélgetés nem kerül rögzítésre. A megválaszolatlanul maradt hívások adatai opcionálisan lesznek tárolhatók, míg a sikertelen, a hívott fél készülékét el sem érő hívások megőrzését nem érinti a jogszabály.

A brit kormány egy szigorúbb tervezet elfogadása mellett foglalt állást, azonban a testület kompromisszumképtelensége miatt a háromnapos tárgyalássorozat végére engedett álláspontjából.

Végül egy olyan tervezet került elfogadásra, amely a tagállamokban 6-tól 24 hónapos időtartamra kötelezővé teszi az adatok megőrzését, de nem határozza meg a leghosszabb tárolási időt. Így a fentinél hosszabb tárolási időtartamot törvénybe iktatni kívánó tagállamok számára megmaradt a lehetőség arra, hogy hazai törvényhozásukban saját álláspontjukat érvényesítsék. A lengyel kormány képviselője ígéretet kapott: az EU nem fogja kifogásolni a 15 éves adattárolási kötelezettséget.

Továbbra sem tudni azonban, milyen módon kerülnek majd megtérítésre a törvényi előírásoknak való megfelelés által a szolgáltatókra háruló többletköltségek.

Nagy-Britannia és Spanyolország üdvözölte a törvénytervezet tekintetében elért kompromisszumot. Charles Clarke brit belügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a mind a Bizottság, mind pedig a Parlament kedvezően dönt majd a szabályozás tekintetében.

Több ország az adatmegőrzés európai szabályozása ellen foglalt állást: Írország, Szlovákia és Szlovénia a tervezet ellen szavaztak, sőt az ír igazságügyminiszter szerint országa a Luxemburgi Bíróság előtt fogja megtámadni a rendelkezéseket.

Ezen túlmenően egyes jogvédő mozgalmak és a telekommunikációs szolgáltatók képviselői is egyet nem értésüket fejezték ki.