Az EP egy jelentős ponton szállt vitába a tanácsi közös állásponttal. A képviselők ugyanis úgy vélték, nem az uniós szerveknek, hanem inkább a tagállami hatóságoknak kellene rendelkezniük arról, hogyan gondoskodjanak a munkaadók a napon dolgozók szemének, bőrének védelméről. Az ennél szigorúbb tanácsi javaslat szerint a munkaadóknak nem csupán elemezniük kellene a kockázatokat, hanem cselekvési tervet is kellene készíteniük azok kivédésére.
A Tanács végül elfogadta az EP álláspontját a napsugárzással kapcsolatban, így az irányelv csak az optikai sugárzást szabályozza.
Az irányelv az optikai sugárzás által okozott szem- és bőrkárosodás megelőzésére és korai felismerésére hozott minimum követelményeket és kötelezi a munkaadókat, hogy cselekvési tervet készítsenek.
Az irányelv megszabja, hogy legfeljebb mennyi sugárzásnak lehet kitenni a dolgozókat, s a munkaadókat védőfelszerelés biztosítására is kötelezi. A szabályozás az 1 nanométer és 100 nanométer hullámhosszúság közötti elektromágneses sugárzást érinti az ultraviola, az infravörös és látható tartományban, de nem érinti a röntgen-, a gamma-, a mikrohullámú-, és a rádiósugárzást.
A Parlament várhatóan februárban szavaz az irányelvről, a tagállamoknak négy év áll majd rendelkezésére a szabályozás bevezetésére.
