Kozma Sándor tudományos pályázat

2005.12.15. Jogi Fórum / Magyar Köztársaság Ügyészsége

A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére.

A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató.

A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint:

az általános tagozatra minden ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott;
az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár;
a joghallgatói tagozatra egyetemi alapképzésben jogi tanulmányt folytató egyetemi hallgató

adhat be magyar nyelvű dolgozatot.

Elsősorban az alábbi témakörökhöz kapcsolódóan lehet pályamunkát benyújtani:

Büntetőjogi területen:

  1. "Melyiket, mikor, hogyan?" Rendőri, igazságügyi együttműködés
  2. Ügyészi elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs alkalmazásának lehetőségei
  3. A büntető ügyben hozott jogerős határozatok kölcsönös elismerése az Európai Unió tagállamaiban
  4. A terhelt személyes jelenlétét igénylő eljárási cselekmények végrehajtása az előzetes letartóztatás ideje alatt
  5. A Magyarországot büntetőügyekben elmarasztaló strasbourgi ítéletek tapasztalatai
  6. A pótmagánvád jogintézményének gyakorlati tapasztalatai az ügyészségi nyomozás körében
  7. A nyomozási bíróra vonatkozó büntetőeljárási szabályok hatályosulásának tapasztalatai
  8. A szakértői bizonyítás gyakorlati problémái
  9. Eljárás az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben
  10. Jogorvoslatok a nyomozás során, és elbírálásuk tapasztalatai
  11. Az ügyész szerepe a nyomozásban
  12. A törvényes vád fogalma, és szabályozása
  13. A bizonyítás kiegészítése a büntetőeljárás tárgyalási szakában
  14. A bűnszervezet szabályozásának változásai, alkalmazásának nehézségei
  15. A környezetvédelmi tárgyú bűncselekmények bizonyítási nehézségei a 2005. évi XCI. törvény rendelkezéseire figyelemmel. A környezetkárosító bűncselekmények büntető- és magánjogi vonzatai
  16. Egység, többség, halmazat a kábítószerrel visszaélés bűntettével kapcsolatban
  17. A bűncselekményekből származó vagyoni előny elvonását szabályozó rendelkezések alkalmazásának nehézségei
  18. A külföldi missziókban szolgálatot teljesítő magyar katonák által elkövetett bűncselekmények nyomozása, a parancsnoki nyomozások katonai ügyészi törvényességi felügyelete, illetékességi problémák ezekben az ügyekben
  19. Katonai bírák ítélkezése a nem katonai büntetőeljárásban? Elvi és gyakorlati aggályok
  20. A katonai büntetőeljárás hatálya – de lege lata – de lege ferende
  21. Sajátos büntethetőségi akadályok a Btk. VIII. Fejezetében
  22. A Btk. XX. Fejezetében alkalmazott katonai fogalmak értelmezésének kérdései
  23. A katonai bűncselekményekkel kapcsolatos javaslatok a Btk. kodifikációjához
  24. Az állam- és szolgálati titoknak minősülő adatok védelme a katonai büntetőeljárásban
  25. Bírói engedélyhez nem kötött titkos adatszerzés lehetőségei a katonai büntetőeljárásban
  26. Bizonyítási nehézségek a büntetés-végrehajtási intézetekben elkövetett – a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó – bűncselekményekkel kapcsolatban
  27. A korrupciós bűncselekmények megelőzésének és felderítésének módszerei és lehetőségei a rendvédelmi szervek körében
  28. A katonákkal szemben alkalmazható kényszerintézkedések elvi és gyakorlati problémái
  29. A katonai büntetőeljárás és a katonákra vonatkozó fegyelmi eljárás kapcsolata. A párhuzamos eljárás elméleti és gyakorlati problémái
  30. A fegyveres szerveknél lefolytatott fegyelmi eljárások visszatérő problémái a törvényességi felügyeletek során alkalmazott ügyészi intézkedések ismeretében
  31. A parancsnokok fenyítéskiszabási gyakorlata a Magyar Honvédségben a katonai ügyész büntetőjogon kívüli tevékenysége során tett megállapításai tükrében
  32. Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és gyakorlati alkalmazása a tagállamokban
  33. A „European Evidence Warrant” szabályozása és várható hatásai
  34. A közös nyomozócsoportok szabályozása ill. gyakorlata az EU tagállamaiban
  35. Az elterelés problematikája a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban
  36. A kiskorúak veszélyeztetése (Btk. 195. §) a Btk. módosítás tükrében, a kötelező védőoltás beadása megtagadásának büntetőjogi értékelése
  37. A mediáció mint új diverziós jogintézmény megjelenése a Be-ben
  38. A kábítószerrel visszaélés törvényi szabályozásának változásai, tévutak és megoldási javaslatok az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel
  39. A média hatása a kiskorúak devianciájára
  40. A jogalkotó válasza a családon belüli erőszak komplex problémáira, valódi és alkotmányos megoldás-e a távoltartás
  41. A szervezett bűnözés és a fiatalkorúak
  42. A fiatalkorúak előzetes letartóztatásának időszerű büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási kérdései, a végrehajtási hely kijelölésének gyakorlati problémái
  43. A fiatalkorúak ügyészének komplex feladatai a gyermek- és ifjúságvédelemben
  44. A kínzással és az embertelen vagy megalázó bánásmóddal szembeni ügyészi fellépés
  45. Az emberi jogok érvényre juttatásának mechanizmusa a szankciók végrehajtásának ideje alatt, különös tekintettel az ügyész szerepére
  46. Az emberi jogok érvényesülése Magyarországon a büntetés-végrehajtás idején, ebben az ügyészi felügyelet jelenősége
  47. A magyar és az európai büntetés-végrehajtási jog azonosságai és különbözőségei, figyelemmel a garanciarendszer működésére
  48. A börtönrendszer európai uniós korszerűsítésének irányai, ebben az ügyészi felügyelet szerepének változása
  49. A fogvatartottak foglalkoztatásának helyzete és időszerű kérdései
  50. A büntetések foganatba vétele és ennek kontrollja
  51. A fogvatartási helyek ellenőrzése az Európai Unióban és az ezzel kapcsolatos nemzetközi elvárások
  52. Az előzetes letartóztatás végrehajtásának új szabályai és a gyakorlati nehézségek
  53. Az elkobzás és a vagyonelkobzás végrehajtásának törvényességi kérdései az európai uniós országok közötti együttműködés követelményeinek tükrében
  54. A harmadfokú eljárás a büntetőeljárásról szóló 1997. évi XIX. törvény módosításának tervezetében, és más országokban (Összehasonlító elemzés)
  55. A kábítószerrel visszaélés minősítési problémái a bírói gyakorlat tükrében
  56. A célhoz kötöttség problematikája a Be. 206. § (3) bekezdésének alkalmazásában. Értelmezésének alakulása a bírói gyakorlatban
  57. A másodfokú büntetőbíróság eljárásának formái a gyakorlatban
  58. A bizonyítás gyakorlata a másodfokú büntetőbírósági eljárásban
  59. A büntetőjogi értelemben vett kár megállapításának problémái és csalási cselekmények körében, különös figyelemmel a szolgáltatás ellenérték megfizetése nélküli igénybevétele esetén
  60. Egyezőségek és különbözőségek a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás törvényi tényállásaiban
  61. A perújítási indítványok elbírálásának szempontjai
  62. A felülvizsgálat kiterjesztésének lehetőségei
  63. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények jellemzői és sajátosságai
  64. „Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom”. A bíró kizárásának problematikája
  65. A bűncselekmények tényleges és potenciális sértettjeinek védelme
  66. A biztonsági öv használatának elmulasztása miatt viselt felelősség alakulása, illetve ezek problematikája a közlekedési baleseteknél a jogalkalmazás tükrében
  67. A tanúvédelem szabályozása az Európai Unióban
  68. Az operatív nyomozás szabályozási modelljei az Európai Unióban
  69. A gyorshajtással összefüggő KRESZ-szabálysértéssel elkövetett közúti balesetek értékelése a büntető joggyakorlatban

Büntetőjogon kívüli területen:

70. Az egyesülési és gyülekezési jog fejlődése Magyarországon
71. Civil szervezetek az Európai Unióban
72. A társadalmi szervezetek feletti ügyészi törvényességi felügyelet aktuális kérdései
73. Az egyesületek megszűnésének és megszüntetésének elméleti és gyakorlati problémái
74. A társadalmi szervezetek gazdasági-vállalkozási tevékenységének korlátai
75. A nonprofit szervezetek nyilvántartásba vételi gyakorlata az ítélőtáblai döntések tükrében
76. Az ügyész keresetindítási és törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogosultságának változása a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (tervezete) alapján
77. A gazdasági társaság alapítása, a szerződésminta, a társaság bejegyzése és az ügyészi keresetindítás lehetőségei az új társasági törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (tervezete) alapján
78. Közérdekű igényérvényesítés az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján
79. Az általános szerződési feltétel ügyész általi megtámadhatósága
80. Az ügyész részvétele a polgári peres és nemperes eljárásokban
81. A lakásmaffia ügyekkel összefüggő polgári jogi igény ügyészi érvényesíthetőségének lehetőségei
82. A személyiségi jogok védelme – nem vagyoni kártérítés

83. Az ügyészi törvényességi felügyelet változásai a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatályba lépését követően
84. Új jogintézmények a közigazgatási hatósági eljárásban
85. Ügyészi törvényességi felügyelet a közigazgatási feladatokat ellátó nem közigazgatási szervek és személyek tekintetében
86. A bel- és igazságügyi együttműködés lehetőségei az Európai Unióban
87. Az ügyészi tevékenység a környezet- és természetvédelemben, a szakágak együttműködésének lehetőségei
88. Az idegenrendészeti szabályok változása a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozását követően
89. Ügyészi eszközök a fogyasztóvédelemben, különös tekintettel az ügyészi keresetre

90. A cégtörvényességi felügyeleti, valamin a cégtörlési eljárás ügyész általi kezdeményezésének elméleti és gyakorlati kérdései
91. A társadalmi szervezetek megszűnésével kapcsolatos jogi szabályozás és jogalkalmazói gyakorlat „hitelezővédelmi” szempontból történő elemzése
92. A közigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere
93. Változások a közigazgatási végrehajtásban

94. Magánjog és közjog határán – a hatósági szerződés intézményének fejlődése, alkalmazásának lehetőségei és problémái
95. A fellebbviteli főügyészségek és az ítélőtáblák helye és szerepe az igazságszolgáltatás rendszerében

96. A bűnügyi statisztika napjainkban, és szükséges reformja
97. Az informatikai biztonság jogi kérdései
98. Az igazságszolgáltatásban résztvevő szervezetek informatikai rendszerei
99. Az Internettel kapcsolatos jogi szabályozás
100. A bűnüldözés támogatásának informatikai eszközei

A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy egyébként az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat.

A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet.

PÁLYADÍJAK

Valamennyi tagozaton, külön a büntetőjogi, külön a büntetőjogon kívüli témákban egységesen:

1-1 első díj: 150. 000 – 150. 000 Ft
1-1 második díj: 100. 000 – 100. 000 Ft
1-1 harmadik díj: 80. 000 – 80. 000 Ft

A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

A pályázatokat két példányban, a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1055 Budapest, V., Markó u. 16. ), 2006. március 15. napjáig kell eljuttatni.

Mindkét példányt jeligével kell ellátni. A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet.

A pályázathoz lezárt borítékban mellékelni kell a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetőleg az oktatási intézmény megnevezését.

A boríték felzetén meg kell jelölni:
  • a jeligét;
  • a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
  • azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik; illetőleg amennyiben nem sorolható a megadott témakörökhöz erre utalást;
  • továbbá nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez.

A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a 2006. március 15. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni.

Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére.

A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a szerző nem a megfelelő tagozatra nyújtotta be dolgozatát, úgy a díjazásból kizárja.

A pályadíjak kiosztására a 2006. június 10-i, Ügyészek Napja alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor.

A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése, stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak 2006. június 10. után, az azt követő két hónapon belül a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályán. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály valamennyi pályázatot nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklődők a pályázat benyújtás évében - a díjkiosztás után - a főosztályon, azt követően a Legfőbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYÉSZSÉG