Az Európai Parlament elfogadta a Tanáccsal már egyeztetett néppárti-szocialista kompromisszumos javaslatot a telekommunikációs eszközök használatával kapcsolatos adatok tárolásáról. Az irányelv nem foglalkozna a telefonbeszélgetések, sms-üzenetek, és az internetes adatforgalom tartalmával, bizonyos esetekben azonban a szolgáltatók kötelességévé tenné, hogy megőrizzék a kommunikáció helyére, idejére és az abban résztvevőkre vonatkozó információkat.

Az EP elfogadta azt az irányelvet, amely lehetővé tenné a nemzeti hatóságok számára, hogy bűncselekmények kivizsgálása és felderítése céljából hozzáférjenek bizonyos személyek telekommunikációs adataihoz.

Az EP végül a néppárti-szocialista együttműködéssel megfogalmazott, a Tanáccsal egyeztetett módosító csomagot fogadta el, amely annyira különbözik a parlamenti szakbizottság által korábban megszavazott szövegtől, hogy a témafelelős Nuno Alvaro (liberális, német) visszavonta nevét a jelentésről.

A képviselők a magánszféra védelmét erősítenék néhány módosító indítvánnyal. Így például csak bizonyos, terrorizmussal, szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmények gyanúja esetében lehetne megőrizni az adatokat, nem pedig “általában a”megelőzés érdekében”. Ez utóbbi megoldás ugyanis a képviselők szerint lehetőséget adna a rendszerrel való visszaélésre.

Az elfogadott szöveg szerint a telekommunikációs szolgáltatóknak 6-24 hónapig kellene megőrizniük az adatokat. (A parlamenti szakbizottság még 6-12 hónapot javasolt). A kötelező adattárolást elmulasztó cégek a jogszabály tervezete értelmében “hatékony, arányos és visszatartó erejű” szankciókra számíthatnak.

Az adatokhoz csak a tagállamok által meghatározott hatóságok juthatnának hozzá. Ezen túl minden kormánynak ki kell jelölnie egy független hatóságot, amely az adatok felhasználását kíséri figyelemmel.

Az egyik elfogadott módosító indítvány értelmében a hatóságok mindig csak konkrét gyanú esetében fordulhatnak a szolgáltatóhoz. Ilyenkor is csak az ügyhöz kapcsolódó adatok kiadását kérhetik, nem férhetnek tehát hozzá a teljes adatbázishoz.

A képviselők úgy döntöttek, hogy a megőrzendő adatok közé sorolják a telefonhívások (beleértve a sikertelen hívásokat is), sms-küldések és az internethasználat helyére vonatkozó információt is. (Mivel a telekommunikációs szolgáltatók jelenleg nem regisztrálják a sikertelen hívásokat, ez számos képviselő szerint a költségek aránytalan növekedését eredményezheti.)

A plenáris ülésen törölték a szövegből azt a szakbizottság által korábban megszavazott bekezdést, amely szerint a tagállamoknak meg kellene téríteniük a kommunikációs cégek adattárolási többletköltségeit.

A tagországoknak az irányelv hatályba lépését követő 18 hónapon belül (az EB 15-öt javasolt) kell majd saját jogrendjükbe átültetniük az új jogszabályt.

Gyürk András (néppárti) a jelentés keddi vitájában négy, szerinte követendő alapelvet sorolt fel: az emberi jogok érvényesülése nem szenvedhet csorbát; az új technológiákat használó bűnözéssel szemben nem szabad eszköztelenül hagyni a bűnüldöző szerveket; nem terhelhető aránytalanul és indokolatlanul a szolgáltató szektor; csak ott érdemes az európai szinten szabályozni, ahol a tagállami szint nem hatékonyabb. “Röviden tehát: emberi jogok, hatékony bűnüldözés, versenyképesség és szubszidiaritás”- fogalmazott a képviselő.