Az Alkotmánybíróság 2005. évi tevékenységéről

Idén is folytatódott az ügyhátralék ledolgozása, így 2005–ben 61 olyan ügyben született döntés, melyekben az indítványt 2000 előtt terjesztették elő. Ennek következtében a 2000. esztendőt megelőzően benyújtott és még el nem bírált ügyek száma 98–ra csökkent.

Az alkotmánysértő mulasztásokkal kapcsolatban megállapítható, hogy jelenleg 22 olyan – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó – alkotmánybírósági határozat van, amelyből folyó jogalkotási kötelezettségüknek a felhívott jogalkotók nem tettek eleget. Ezek közül három esetben a kormány, egy esetben a kormány és az Országgyűlés, a többi 18 esetben pedig az Országgyűlés nem tett eleget jogalkotási kötelezettségének. 10 esetben a mulasztás pótlására megállapított határidő még nem telt le, illetve 2 esetben a mulasztást csak részben pótolták határidőre a jogalkotók. Végső soron 10 olyan alkotmányos mulasztás áll fenn, amelyek esetében a jogalkotó az alkotmánybíróság által előírt határidőig még részben sem teljesítette jogalkotói feladatát. (A fentiekben foglaltakat tartalmazó részletes táblázat az Alkotmánybíróság tevékenységét bemutató egyéb statisztikai táblázatok között megtalálható. A lista nem tartalmazza az önkormányzatok jogalkotásának elmulasztásával kapcsolatos határozatokat.)

Az idén hat köztársasági elnöki indítvány (előzetes normakontroll) tárgyában született döntés, ezek közül az 1. és a 2. a légifuvarozás egyes kérdéseit érintő nemzetközi szerződések visszamenőleges hatálybaléptetésével, a 3. A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvénnyel, 4. A felsőoktatásról szóló törvénnyel, 5. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításával, 6. A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel függött össze. Jelenleg nincs a köztársasági elnök által előterjesztett indítvány az Alkotmánybíróság előtt.

Az Alkotmánybíróság 2005. évi tevékenysége a számok tükrében

Indítványok és döntések 2001 – 2005 között

A teljes ülés, a hármas tanácsok és az elnök által hozott döntések megoszlása (határozat – végzés) 2001 – 2005 között

Az 1990 – 2005 között beérkezett ügyek megoszlása (befejezett – folyamatos)

A döntések (határozat – végzés) száma 2001 – 2005 között

Az Alkotmánybíróság 2005. évi fontosabb döntései

1. Légifuvarozási egyezmények visszamenőleges hatályú alkalmazása

Az Országgyűlés 2004. szeptember 6-ai ülésnapján két törvényt fogadott el a légifuvarozásról szóló Varsói Egyezményt módosító IV. Montreali Jegyzőkönyv és a Guadalajarában aláírt Kiegészítő Egyezmény kihirdetéséről.
A törvényekkel szemben a köztársasági elnök alkotmányos aggályokat fogalmazott meg, ezért azokat nem írta alá, hanem előzetes alkotmányossági vizsgálatukat kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. A köztársasági elnök szerint az elfogadott törvények azzal, hogy a Montreali Jegyzőkönyv és a Kiegészítő Egyezmény szabályait visszamenőleg alkalmazni rendelik, visszaható hatállyal állapítanak meg kötelezettséget a jogalanyok számára, és ezzel sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét.
Az Alkotmánybíróság 2005. március 29-én született határozatai szerint a Montreali Jegyzőkönyvet és a Kiegészítő Egyezményt kihirdető törvények egyes cikkei a nemzetközi fuvarozási szerződést kötő felek valamelyike számára utólag addig nem létező többletkötelezettséget állítanak meg, ezért sértik a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, így alkotmányellenesek.
Az Alkotmánybíróság az ügyek elbírálása során indokoltnak látta megvizsgálni a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényerejű rendelet rendelkezései az Alkotmány több rendelkezésével ellentétben állnak, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy a jogszabályt 2005. december 31. napjáig hozza összhangba az Alkotmánnyal.
[7/2005. (III. 31.) AB határozat, 8/2005. (III. 31.) AB határozat]

2. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvény hiányosságáról

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy alkotmányellenes mulasztás valósult meg annak következtében, hogy az Országgyűlés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben nem állapította meg a tómeder védelmében az Alkotmány 18. §-ában szabályozott egészséges környezethez való jog érvényesülését biztosítani hivatott garanciális rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2005. december 31-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállami jogbiztonságot sértő alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy a Kormány nem szabályozta a területrendezési tervek térségi szabályozása övezeti tervlapjain meghatározott alövezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózatok nyomvonalainak pontosítására vonatkozó eljárási rendet. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta a Kormányt arra, hogy jogalkotási feladatának 2005. június 30-ig tegyen eleget.
[11/2005. (IV. 5.) Ab határozat]

3. Önkormányzati feladatok átvállalása (helyi közszolgáltatások biztosítása)

A fővárosi, a megyei jogú városi és a megyei önkormányzatok egyik fontos kötelező feladata, hogy a lakosság érdekében gondoskodjanak a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásáról. Erre törvény kötelezi az említett önkormányzatokat. A törvény azonban azt is lehetővé teszi, hogy ezt a kötelező megyei önkormányzati feladatot önként átvállalja községi, városi önkormányzat a saját területén.
Az Alkotmánybíróság 2005. április 12-i ülésén mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg azért, mert a törvényalkotó nem szabályozta a megyei önkormányzati kötelező feladat községi, városi önkormányzat által történő átvállalásának a rendjét, az átvállalás eljárását. E szabályozatlanság miatt önkormányzati alapjogok sérülhetnek, a megyei, illetőleg a községi, városi önkormányzatok között feloldhatatlan konfliktusok alakulhatnak ki. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2005. december 31-ig tegyen eleget.
[14/2005. (IV. 15.) AB határozat]

4. Privatizáció leállítására irányuló népszavazás

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság határozatát és új eljárásra utasított abban az ügyben, amelyben a népszavazási kezdeményezés a privatizáció azonnali leállítására irányult. A határozat indokolása szerint a kérdés eredményes népszavazás esetén közvetlenül érintené a költségvetést, ilyen kérdésben azonban az Alkotmány szerint nem lehet népszavazást tartani.
[15/2005. (IV. 28.) AB határozat]

5. Népszavazás a minimálnyugdíjról

Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottságnak azt a határozatát, amelyben az Országos Választási Bizottság megtagadta az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítést abban a kérdésben, hogy “Akarja-e Ön, hogy a minimálnyugdíj a mindenkori nyugdíjas létminimum összegére (KSH: 35.000,-Ft) legyen felemelve és az e feletti nyugdíjakat ennek figyelembevételével arányosan emeljék?”. A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság utalt arra a korábbi döntésére, amelynek értelmében a nyugdíjak emeléséről szóló kérdés közvetlenül a költségvetésre vonatkozik, így az Alkotmányban tételesen megjelenített kizárt népszavazási tárgykörbe ütközik.
[16/2005. (IV. 28.) AB határozat]

6. Iratmásolat illetéke a büntetőeljárásban

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint az eljáró hatóságok az eljárásuk során keletkezett iratokról csak illeték lerovása esetén készítenek és adnak másolatot, illetve bizonyos esetekben az első másolat kiadása illetékmentes. Azonban a személyes illetékmentességben nem részesülő terhelt, a meghatalmazott védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője már az első iratmásolatért is köteles illetéket fizetni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés a fentiekkel alkotmányellenes helyzetet idézett elő, mivel elmulasztotta olyan illetékszabályok megalkotását, amelyek kizárják a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét és a védelemhez való jog lényeges tartalmának korlátozását a büntetőeljárás során keletkezett iratok másolatáért – a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője által – fizetendő illeték előírása útján. Az Alkotmánybíróság egyúttal felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2005. december 31. napjáig tegyen eleget.
[17/2005. (IV. 28.) AB határozat]

7. Büntetőeljárásban a fellebbezés elbírálása tanácsülésen

Az Alkotmánybíróság 2005. május 23-án elfogadott határozata azonnali hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették, hogy az első fokú ítélet elleni fellebbezés érdemi elbírálására a másodfokú bíróság tanács elnökének döntése alapján tanácsülésen kerüljön sor.
A határozat megállapította, hogy ez a szabályozás mind a terheltek mind a sértettek esetében sérti a nyilvános tárgyaláshoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasszal támadott másodfokú eljárások esetében a támadott rendelkezés alkalmazási tilalmát is megállapította. Ugyanakkor több indítványt is elutasított, köztük a vizsgált rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütközését.
[20/2005. (V. 26.) AB határozat]

8. Választókerületek megállapítása, egyenlő választójog

Az Alkotmánybíróság 2005. június 14-én megállapította, hogy az Alkotmány 71. § (1) bekezdésébe foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az egyenlő választójog alapelvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket.
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának – az országgyűlési képviselők soron következő választását követően – 2007. június 30-ig tegyen eleget.
[22/2005. (VI. 17.) AB határozat]

9. Jogorvoslat a választási eljárásban

Az Alkotmánybíróság 2005. június 14-én tartott teljes ülésén hozott határozata szerint alkotmányellenes a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 77. § (3) bekezdése, illetve a 78. § (1) bekezdése. A két rendelkezést azért semmisítette meg azonnali hatállyal a testület, mert a törvényből nem állapítható meg egyértelműen az, hogy a választási szervek döntéseivel kapcsolatos kifogást mennyi időn belül lehet benyújtani.
Az Alkotmánybíróság ugyanebben a határozatában – a fentiekben foglaltakon túlmenően és attól függetlenül – arra is kötelezte az Országgyűlést, hogy a népszavazásra külön jogorvoslati határidőket állapítson meg, és ezáltal biztosítsa a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának a népszavazás speciális jellegéhez igazodó feltételeit és eljárásjogi garanciáit. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet megszüntetésére 2005. december 31-ei határidőt állapított meg.
[23/2005. (VI. 17.) AB határozat]

10. A felsőoktatási hallgatók jogviszonyát érintő intézményi döntések módosításának, kijavításának szabályairól

Az Alkotmánybíróság 2005. június 28-án tartott teljes ülésén hozott határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy az Országgyűlés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény keretei között nem szabályozta a felsőoktatási intézménynek a hallgatói jogviszonyra vonatkozó érdemi döntése saját hatáskörben történő kijavításának (módosításának, illetve visszavonásának) a határidejét és törvényi előfeltételeit. Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet 2005. december 31-ig szüntesse meg.

11. Kétszintű érettségi

Az Alkotmánybíróság 2005. július 12-én tartott teljes ülésén határozatot fogadott el, amely több szempontból érinti az érettségin elért eredmények felvételi pontszámmá alakításának rendszerét.

1. Az Alkotmánybíróság – a hozzá érkezett indítványok alapján – megállapította, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. § (2), (4) bekezdése és 2. számú melléklete, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (7) bekezdése önmagában nem alkotmányellenes, nem sérti sem az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében biztosított jogegyenlőség elvét, sem az Alkotmány 70/F. § (2) bekezdésében biztosított, a felsőoktatásban való részvétel jogát, ezért a megsemmisítésükre irányuló indítványokat elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság eljárása során ugyanakkor észlelte, hogy a 2005. előtt érettségizett jelentkezők – a pontszámítás rendszerének és az új rendszer bevezetése módjának a következtében – nagyobb eséllyel nyerhetnek felvételt a kívánt felsőoktatási intézménybe.

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította: a Kormány az érettségi és a felsőoktatási intézménybe történő felvétel új rendszerének bevezetésekor elmulasztotta olyan szabályoknak a megalkotását, amelyek megfelelően biztosítják, hogy a különböző években érettségizettek – az érettségi évétől függetlenül – azonos eséllyel nyerhessenek felvételt a kívánt felsőoktatási intézménybe, így nem tett eleget az Alkotmányból fakadó, az esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítésére irányuló kötelezettségének.
Az Alkotmánybíróság határozatában az alkotmányellenes mulasztás megállapítása mellett felhívta a Kormányt, hogy 2005. december 31-ig vizsgálja felül a szabályozást, és alkossa meg az esélyegyenlőséget megfelelő módon biztosító szabályokat.
3. Az Alkotmánybírósághoz érkezett indítványok az új érettségi/felvételi rendszer bevezetésének módját nem kifogásolták. A pontszámítási rendszer alkotmányellenességének megállapítását kérő indítványok olyan időben érkeztek az Alkotmánybírósághoz (az első 2005. február 9-én), amikor az új rendszer tényleges bevezetése már megkezdődött.
Mivel az Alkotmánybíróság az új érettségi/felvételi rendszer bevezetésével kapcsolatos indítványokat már az érettségi/felvételi eljárás közben kapta meg és bírálta el, nem akarta növelni az új rendszer bevezetésével amúgy is hatványozottan jelentkező zavart és bizonytalanságot, így nem semmisített meg jogszabályi rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság a jövőre nézve azonban alkotmányos követelményben hívta fel a jogalkotó figyelmét arra, hogy ha valamely rendszert radikálisan, alapvetően megváltoztat, oly módon köteles azt megtenni, hogy mind a keret-, mind az egyes részletszabályok kellő időben kerüljenek megalkotásra. A jogalkotó fokozott figyelmet köteles fordítani arra, hogy a határidő ne csak az időbeliségre vonatkozó formai feltételeknek feleljen meg, hanem elegendő legyen ahhoz is, hogy a szabályokat az érintettek is megfelelő módon és ténylegesen megismerhessék, megérthessék, és hogy az új rendszer alkalmazására megfelelően felkészülhessenek.
[28/2005. (VII. 14.) AB határozat]

12. Gyógyszerárak befagyasztása

Az Alkotmánybíróság 2005. szeptember 6-én tartott teljes ülésén elutasította a gyógyszerek kereskedelmi árréséről szóló 19/2001. (V. 23.) EüM rendelet kiskereskedelmi árrést befagyasztó rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat. Elutasította az Alkotmánybíróság azon indítványokat is, melyek mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérték az árrés rögzítése által okozott bevételkiesés kompenzálásának elmaradása miatt.
A testület szerint az egészségügyi miniszter a hatósági árszabályozásra vonatkozó törvényi előírások keretei között alkotta meg vizsgált rendelkezéseket. A kieső jövedelem rendelet által ígért pótlására az Alkotmányból nem vezethető le jogalkotási kötelezettség.
[799/B/2001. AB határozat]

13. Tizenharmadik havi illetmény

Az Alkotmánybíróság 2005. szeptember 12-i teljes ülésén részben megsemmisítette a közszféra egyes illetménytörvényeinek ama rendelkezéseit, amelyek az egy havi külön juttatásra (13. havi illetményre) való jogosultság feltételeit határozták meg.
A testület szerint önkényes és ezért alkotmányellenes az a megkülönböztetés, amely a foglalkoztatottakat a fennálló jogviszonyuk alapján megillető juttatást lényeges tartalma szerint ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszony meghatározott napon – január 1-jén – fennáll-e.
A határozat szerint a törvényhozó megfelelő átmeneti szabályokat sem alkotott a 13. havi fizetés ‘0’ havi fizetéssé való átalakításakor és ennek következtében az új szabályozás 2004-ben hátrányosan érintette azokat, akiknek jogviszonya év közben szűnt meg.
[32/2005. (IX. 15.) AB határozat]

14. Kisebbségi önkormányzati választások

A kisebbségi önkormányzati választásokról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyes rendelkezéseinek a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes vizsgálatáról az Alkotmánybíróság 2005. szeptember 27-én tartott ülésén határozatot hozott.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény 68. §-ának (3) bekezdése alkotmányellenes. A törvénynek e szerint a rendelkezése szerint a települési kisebbségi önkormányzati választásokon a legtöbb szavazatot elnyert – és meghatározott feltételeknek megfelelő – önkormányzati tag a megbízatás vállalásával egyúttal tagjává válik a helyi önkormányzat képviselő-testületének. A helyi önkormányzat képviselő-testületének ilyen módon tagja lehet az, akire nem szavazhatott a helyi önkormányzati választásokon választásra jogosult minden választópolgár. Ez a megoldás sérti a választójog egyenlőségének és közvetlenségének elvét.
[34/2005. (IX. 29.) AB határozat]

15. Kisajátítási eljárás

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt, mert a törvényhozó a kisajátításról szóló törvényerejű rendeletet nem igazította hozzá a kisajátítással szemben az Alkotmány 13. § (2) bekezdésében megállapított követelményekhez.
A hatályos jogban a kisajátítást az 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ktvr.) szabályozza, amely a rendszerváltást megelőzően más társadalmi, gazdasági viszonyok között született. A jogállami alkotmány hatályba lépését követően – főként a 90-es évek elején – a Ktvr.-t több alkalommal módosították, azonban ezek a módosítások nem eredményezték a kisajátítási jognak – a rendszerváltás során a gazdasági és tulajdoni viszonyokban bekövetkezett gyökeres változások által igényelt – átfogó, koncepcionális átalakulását. Ezért a hatályos kisajátítási jog számos olyan ellentmondást hordoz és olyan szabályt tartalmaz, amelyek ellentétesek az Alkotmány 13. §-ában szabályozott alapvető joggal.
Ezért a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása mellett az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2007. június 30-ig tegyen eleget.
[35/2005. (IX. 29.) AB határozat]

16. Biztonsági kamerák

A köztársasági elnök indítványa alapján az Alkotmánybíróság 2005. október 3-án határozatot hozott, amely szerint alkotmányellenes “a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól” szóló, az Országgyűlés 2005. május 2-i ülésnapján elfogadott törvény több rendelkezése. Az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések az elektronikus képi megfigyelőrendszerre (kamerázásra) vonatkozó szabályokat állapítottak meg.
A döntés indokolása szerint a szabályozás egyes elemei ellentétesek a magánszféra védelmét biztosító alkotmányi rendelkezésekkel, mert nincs olyan kényszerítő körülmény, amely a megfigyelésnek az intim szférára való kiterjesztését alkotmányosan elfogadhatóvá tenné. Az Alkotmánybíróság a felvételek indokolatlanul hosszú tárolási időtartamát, illetve a megfigyelt személy rendelkezési jogkörének korlátozottságát is alaptörvénybe ütközőnek ítélte.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem állapította meg az indítvány által támadott egyes technikai jellegű rendelkezések alkotmányellenességét.
[36/2005. (X. 5.) AB határozat]

17. Átvilágítási törvény

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyes rendelkezéseinek a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes vizsgálatáról az Alkotmánybíróság 2005. október 4-én tartott ülésén határozatot hozott.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenesek a törvénynek azok a rendelkezései, amelyek a személyes adatok kellő védelme nélkül teszik bárki által megismerhetővé az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatainál foglalkoztatott személyeknek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kezelt személyes adatait.
Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a törvény alkotmányosan csak akkor kötelezheti a Levéltárat arra, hogy honlapján személyes adatokat is tartalmazó iratot tegyen bárki számára hozzáférhetővé, ha ezt olyan eljárás előzi meg, amely – megfelelő eljárási garanciák és jogorvoslat biztosításával – szavatolja az adatok valódiságát.
[37/2005. (X. 5.) AB határozat]

18. A felsőoktatási törvény előzetes normakontrollja

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján 2005. október 25-én elfogadott határozatában megállapította, hogy az új felsőoktatási törvény 25. § (1) bekezdése, 25. § (2) bekezdés fg) pontja, 32. § (11) bekezdés c) pontja, 37. § (4) bekezdése, 115. § (3) és (8) bekezdése, 151. § (5) bekezdése, 153. § (1) bekezdés 5. pontja alkotmányellenes.
Az új felsőoktatási törvényt az Országgyűlés 2005. május 23-ai ülésnapján fogadta el. Az Országgyűlés elnöke a törvényt 2005. május 26-én küldte meg a köztársasági elnöknek kihirdetésre, sürgősségi kérelemmel. A köztársasági elnök 2005. május 31-én kezdeményezte a törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát. Az alkotmánybírósági határozat meghozatalára soron kívüli eljárásban került sor.
A köztársasági elnök indítványában kifogásolta a felsőoktatási intézmények vezetésében domináns szerepet játszó irányító testület létrehozását és az irányító testületnek a felsőoktatási intézmények autonómiáját korlátozó jogköreit, a kormány felhatalmazását a felsőoktatási intézmények autonómiáját korlátozó rendeletalkotásra, a fenntartónak – az állami felsőoktatási intézmények esetében az oktatási miniszternek – a felsőoktatási intézmények működését alapvetően meghatározó és autonómiájukat sértő jogköreit, a felsőoktatási intézmények megszüntetésére vonatkozó jogait, valamint az új felsőoktatási törvény hatályba lépésével kapcsolatos egyes rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az új felsőoktatási törvénynek az államfő által támadott rendelkezései sértik az Alkotmányban biztosított tanszabadságot, a tudományos élet szabadságát és a felsőoktatási intézmények autonómiáját.
[41/2005. (X. 27.) AB határozat]

19. A 3/2004. büntető jogegységi határozat megsemmisítése

Az Alkotmánybíróság a legfőbb ügyész indítványa alapján eljárva alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a 3/2004. BJE büntető jogegységi határozatot, amely az állam vagyoni sérelmével járó bűncselekmények miatt indított büntetőeljárásokban szabályozta a pótmagánvád előterjesztésének lehetőségét.
Az Alkotmánybíróság elsőként azt állapította meg, hogy mivel a jogegységi határozat normaként viselkedik, így lehetőség van annak alkotmányossági felülvizsgálatára.
A határozat szerint a BJE egyrészt azért alkotmányellenes, mivel túllépi a jogértelmezés kereteit, és lényegében új normát alkot, ami sérti a hatalmi ágak megosztásának elvét. Másrészt az ügyészség alkotmányos jogállását is sérti, mivel lehetővé tette, hogy a közhatalommal rendelkező, ám a közvádlói hatalom gyakorlására az Alkotmányban fel nem hatalmazott állami szervezek is vádlóként léphessenek fel.
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként megállapította a pótmagánvád intézményére irányadóan, hogy egyetlen közhatalmi funkcióval rendelkező állami szerv sem veheti át az ügyészségtől a vádemelés és vádképviselet közhatalmi jogkörét. Alkotmányosan kizárt, hogy a pótmagánvád a közhatalmi szervezetek eszközévé váljon az ügyészség megkerülését szolgáló fellépéséhez, és ez által gyengítse az ügyészség alkotmányos jogállását.
[42/2005. (XI. 14.) AB határozat]

20. Művi meddővé tétel

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az egészségügyről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a művi meddővé tétel családtervezési célból a 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el.
A határozat hangsúlyozza, hogy az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében szereplő emberi méltósághoz való jog széles körű védelemben részesíti a szabad, tájékozott és felelősségteljes döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát. Az önrendelkezéshez való jog alapján az emberek – az Alkotmánnyal összhangban lévő jogszabályi korlátok között – szabadon dönthetnek a családi élet, a házasság, a gyermekvállalás kérdéseiben.
A testület álláspontja szerint sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a törvény a vér szerinti gyermekek számától teszi függővé az önrendelkezési jog gyakorlását. Ezért az Alkotmánybíróság az egészségügyi törvény vizsgált rendelkezését – a jogbiztonság érdekében – 2006. június 30-i hatállyal megsemmisítette.
[43/2005. (XI. 14.) AB határozat]