Nyolc rendőrtiszt ellen nyomoz a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, hogy megtudja, melyikük szivárogtatta ki tavaly januárban Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egykori elnöke és munkatársai kihallgatásának időpontját, ami a Legfőbb Ügyészség szerint személyes adat.
A nyolc nyomozó telefonjainak híváslistáját most összevetik a Magyar Hírlap munkatársának híváslistájával, így próbálják megtalálni azt, aki kiszivárogtatta a dátumot. Bár több ügyész is tudott az időpontról, az ő hívásaikat nem vizsgálják, csak a rendőrökét. Jó néhány – az ügyben egyébként nem érintett – rendőri vezető is úgy vélekedett: így próbálják megfélemlíteni a rendőröket az ügyészek.
Az ügyészségi nyomozók néhány napja a Magyar Hírlap munkatársát is kihallgatták tanúként. Arra voltak kíváncsiak, hogy ki és mi módon közölte az időpontot. Azt is mondták, hogy az abban az időszakban regisztrált összes beérkező és kimenő telefonhívást ellenőrzik, és összevetik a rendőrök hivatali és mobilkészülékeinek számával.
A Szász Károly és munkatársai ellen okirat-hamisítás gyanújával indított eljárás részleteiről folyamatosan beszámolt a Magyar Hírlap. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és tizenegy vezető beosztásban lévő munkatársa ellen azért indult eljárás, mert visszadátumozott megbízási szerződések révén juttattak pluszjövedelemhez több mint kétszáz beosztottat. Az eljárás végén tíz emberrel szemben emelt vádat az ügyészség, a felbujtással gyanúsított Szász és egy beosztottja ellen megszüntette az eljárást.
A Szász-ügy egyik szereplője tavasszal tett feljelentést a rendőrök ellen, amiért kiszivárogtatták a sajtónak a gyanúsítottak kihallgatásának időpontját. A Fővárosi Főügyészség akkor ebben nem látott kivetnivalót, és bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást. A feljelentő panaszára a Legfőbb Ügyészség (LÜ) végül hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt elrendelte a nyomozást. Az LÜ megítélése szerint ugyanis a közölt adat személyes.
Az ügyészségi nyomozók feltérképezték, kik azok a rendőrtisztek, akik tudhattak a kihallgatásról. Utána megvizsgálták, mely újságokban jelent meg az időpont. Először a tiszteket idézték egymás után, majd munkatársunkat, később más újságírókat is. Az ügyészek közül senki sem kívánt nyilatkozni. Volt olyan, nevének ellhallgatását kérő ügyész, aki azt mondta: ilyen indokkal indított eljárásra nem emlékszik.
Volt már ügyészségi vizsgálat kiszivárogtatás miatt: amikor Kulcsár Attilának az ügyészségen tett vallomása szöveghűen, majdnem szó szerint megjelent a Magyar Nemzetben, egy néhány napos belső vizsgálatot látott szükségesnek a vádhatóság vezetője; az sem hozott semmilyen eredményt. Szász Károly munkatársának panasza nagyobb apparátust mozgat most meg: az egyetlen – holnapiként meghatározott – időpont miatt nyolc rendőrt idéztek be, telefonos híváslistákat böngésznek át.
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman a Magyar Hírlap érdeklődésére azt mondta: személyes adatnak tekinthető a gyanúsítotti kihallgatás időpontja, amely elvileg csak az érintett hozzájárulásával közölhető. Ha valaki ezt idő előtt kiszivárogtatja, jogsértést követhet el.
Magyar György ügyvéd a kiszivárogtatás társadalmi veszélyességét minimálisnak találta. Úgy vélte, az ügyészségnek törekednie kell az arányosság elvének a betartására. Vagyis, hogy a nyomozati cselekmények nehogy “túlterjeszkedéshez vezessenek”, aránytalanul nagyobb jogsérelmet okozzanak, mint az alapcselekmény, a kihallgatási időpont megjelenése. Az ügyvéd úgy vélte, a telefonok híváslistáinak kikérése abba a körbe tartozik, amelyet egy szerkesztőségnek még el kell tűrnie. De az ügyészségnek minden adatot meg kell semmisíteni, amely nincs közvetlen összefüggésben a vizsgált cselekménnyel. Vagyis semmilyen formában nem használhat fel más cselekmények megállapítására, kivizsgálására szerkesztőségi híváslistákat, esetlegesen lehallgatott telefonbeszélgetéseket.
