Önkéntes beleegyezés alapján sem tárolhatók a gépjárműhasználatra vonatkozó adatok Franciaországban

2006.01. 5. JogiForum.hu

Az adatkezeléssel és szabadságjogokkal foglalkozó francia hatóság (CNIL) adatvédelmi és alkotmányjogi aggályokra hivatkozva elutasította az egyik biztosítótársaság által kifejlesztett, földrajzi helymeghatározó berendezésekre épülő speciális biztosítási konstrukciót.

A biztosítótársaság egy olyan kedvezményes árú biztosítást kívánt bevezetni fiatal autóvezetők számára, melynek megvásárlásakor ez utóbbiak kötelezettséget vállaltak volna egyes közlekedési szabályok (például a sebességhatárok megtartására vonatkozó előírások) feltétlen betartására.

A biztosító a fenti kötelezettségvállalás megtartását ellenőrizendő GPS-GSM földrajzi helymeghatározó rendszerek beépítését tette volna kötelezővé a biztosított személyek járműveibe. A GPS-ről kétpercenként érkező információk révén egyértelmű adatok álltak volna a biztosítótársaság rendelkezésére az ügyfele által megtett útvonalról, a jármű sebességéről és az utazás időtartamáról.

A CNIL az ügyben hozott döntésében kifejtette: teljesen egyetért a közúti megelőzését szolgáló eszközökkel és a gépjárművek földrajzi helymeghatározását szolgáló rendszereket önmagukban nem tartja a francia adatvédelmi törvényekkel ellentéteseknek, de mégsem engedélyezi a biztosítási szerződésben meghatározott feltételeket.

A hatóság ugyanis úgy vélte, hogy az utazási sebesség adatainak a vonatkozó közúti sebességkorlátozással történő összehasonlítás érdekében folytatott rendszeres gyűjtése egyúttal a potenciális jogsértésekre vonatkozó adatok gyűjtését is jelenti, ekképpen pedig ellentétes a francia törvényekkel.

A francia előírások ugyanis 2004 augusztusa óta kifejezetten tiltják a jogsértésekre vonatkozó adatok tárolását. E szabály alól az egyetlen kivételt a szerzői jogi egyesületeknek az a jogosítványa jelenti, hogy a fájlcserélő programok használatával elkövetett szerzői jogsértésekről – megfelelő hatósági ellenőrzés mellett – nyilvántartást vezethetnek.

Ezen túlmenően a CNIL szerint a biztosítótársaság által javasolt módszer a mozgásszabadsághoz való állampolgári jog (melynek szükségszerű velejárója az anonimitás) aránytalan sérelmét okozná, hiszen annak korlátozásához nem elégséges egy szerződéses rendelkezésben foglalt követelmény betartásának ellenőrizhetővé tétele, alapuljon ez akár az adat tulajdonosának önkéntes beleegyezésén.

A döntése meghozatala során a CNIL az adatvédelemmel foglalkozó különböző európai hatóságokat tömörítő „29-es cikk” nevű csoport munkáját is figyelembe vette. Ez a testület november végén hozta nyilvánosságra véleményét a földrajzi helymeghatározó eszközökkel kapcsolatban, melyben azokat „önkéntes” és az „alárendelt” eszközökre osztotta fel. Előbbieknél a felhasználó saját igényei szerint veszi igénybe a szolgáltatást, míg utóbbi esetében a helymeghatározás egy harmadik személy kívánságára történik.

A CNIL ez év elején várhatóan ajánlást fogalmaz meg a munkavállalók földrajzi helymeghatározásával kapcsolatban is.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
KÖZLEKEDÉS
BIZTOSÍTÁS