Az osztrák elnökség előtt számos nagy horderejű feladat áll: végső formába kell öntenie az EU 2007-2013-as költségvetését, megoldást kell találnia a munkaidő irányelvvel és a szolgáltatások liberalizálásáról szóló irányelvvel kapcsolatban, s mindeközben nem árt közeli kapcsolatot ápolnia az Európai Parlamenttel, amely számos ügyben együttdöntési jogkörrel rendelkezik. Az osztrák elnökség a munkaerőpiac élénkítését és a gazdasági növekedést helyezi majd politikájának középpontjába.
A soros elnökséget adó Ausztria márciusig szeretné véglegesíteni a 2007-2013-as uniós költségvetés számait. Az Európai Parlament azonban számos, Európa jövője szempontjából sarkalatosnak tartott területen növelné az uniós költségvetést az állam- és kormányfők egyezségéhez képest. A képviselők több pénzt szánnak a kutatásra és fejlesztésre, és határozottan ellenzik az oktatási és kulturális büdzsé lefaragását is. Ugyanakkor az EP-vel fenntartott kapcsolatok az osztrák szándékok szerint kulcsszerepet játszanak majd ebben e félévben. (További információ)
Lisszaboni stratégiaAusztria EU-elnöksége alatt törekedni fog az európai gazdaság versenyképességének javítását célul tűző “lisszaboni stratégia” megvalósítására. Az osztrák tervek között szerepel a “speciális európai társadalmi modell” kidolgozása, valamint az “EU-polgároknak az európai projektbe vetett hitének újjáépítése” is. Napirendre kerül a munkavállalók szabad mozgásának kérdése is. Az új EU-tagállamok munkavállalóival szemben korlátozásokat alkalmazó országoknak május 1-ig kell nyilatkozniuk arról, a következő három évben is korlátozni kívánják-e a munkaerőpiacukhoz való hozzáférést. Az elnökséget adó Ausztria azonban már régebben nyilatkozott, hogy nem nyitja meg munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott tagállamok előtt. (További infromáció)
Munkaidő irányelvA munkaidő-irányelvvel kapcsolatban az osztrákok azt ígérik, “erőfeszítéseket tesznek a tárgyalások lezárására” 2006-ban, amely a munkavállalók mobilitásának európai éve lesz. Ausztria emellett szem előtt fogja tartani az éghajlatváltozás problémáját, amely a brit elnökség alatt is kiemelt figyelmet kapott.
A brit elnökség alatt a Tanács nem tudott megállapodásra jutni az uniós munkaidő-szabályozásról. Az EU 1993-ban hozott törvénye értelmében az állampolgárok heti munkaideje nem haladhatja meg a 48 órát, ám Nagy-Britanniának, Észtországnak és Máltának a munkaidő-korlátozás alóli mentességi (opt-out) megállapodásaik vannak, míg Németországnak, Franciaországnak, Ausztriának és Magyarországnak az egészségügyi ágazatban van munkaidő-korlátozás alóli mentessége. Az Európai Parlament májusban a munkaidő-korlátozás alóli mentesség (opt-out) megszüntetéséről döntött, de ennek a megerősítésére minősített többségi döntésnek kellene születnie a Tanácsban. (További információ)
Bolkestein irányelv
Az Európai Parlament belső piaci bizottsága egyéves vita és négyórányi szavazás után jelentős lépést tett a sokat vitatott, a szolgáltatások liberalizációjával foglalkozó irányelv-tervezet tavaly november végi elfogadásával. A februárban a plenáris ülés elé kerülő tervezet alapelve, hogy az EU bármely tagországában alapított vállalkozás bármelyik másik EU tagállamban nyújthat szolgáltatást. Bár a vállalkozásoknak tiszteletben kell tartaniuk a fogadó tagállam bérekre, biztonságra és környezetvédelemre vonatkozó szabályozásait, a tagállamok nem gördíthetnek egyéb akadályt a szolgáltató elé. Bár a legtöbb közszolgáltatás – az egészségügy, audiovizuális szolgáltatások vagy a szerencsejáték – nem tartozna a szabályozás alá, az energia- vagy vízszolgáltatók szolgáltatás igen.
Az EU tagállamai azonban továbbra is megosztottak a szolgáltatások liberalizációjáról szóló irányelv kapcsán: míg Magyarország és Olaszország a származási ország elvét is támogatja, Németország és Franciaország elfogadhatatlannak tartja a javaslatot. A Szolgáltatások irányelvet együttdöntési eljárás keretén belül tárgyalják az EU intézményei. (További információ)
