Idén még biztosan kétszer választunk

2006.01.10. Magyar Hírlap online / Joó Hajnalka

Az alapötletben egyetértenek, de időzítése miatt vitatják a frakciók a TÖOSZ-javaslatát, hogy kétéves különbséggel tartsák a jövőben az országgyűlési és a helyhatósági választásokat. Egyedül az MSZP nem bánná, ha már az idei voksolást is e szerint bonyolítanák.

Még a január 30-án kezdődő tavaszi ülésszak előtt tárgyalhatnak a pártok a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) javaslatáról, miszerint az országgyűlési és az önkormányzati választásokat kétévnyi eltéréssel kellene tartani. A kezdeményezés nem új keletű, 1994 óta rendszeresen felbukkan az önkormányzati szövetségek és a parlamenti pártok egyeztetésein. Az alkotmány és a választási törvény módosítását is igénylő TÖOSZ-javaslat legutóbb tavaly októberben került a pártok elé. Bár az alapötletet jónak tartották, az időzítésben már akkor sem értettek egyet a frakciók. Csak az MSZP nem bánta volna, ha már a 2006-os választásokra vonatkozóan életbe lép az új szabályozás. Az önkormányzati szövetség elképzelése szerint ezt úgy lehetne megoldani, ha az őszi helyhatósági voksolást 2007-re halasztanák, egy évvel meghosszabbítva a jelenlegi önkormányzati képviselők és polgármesterek mandátumát. A váltás következő lépcsőjeként a 2007-ben szerzett helyhatósági mandátumok is öt évre szólnának, 2012-re így a voksolások beállhatnak a kívánt kétévenkénti menetrendbe.

Az MSZP-nek nincsenek aggályai azzal kapcsolatban, elegáns-e a négy évre bizalmat kapott tisztviselők mandátumát önkényesen meghosszabbítani. Jauernik István, a parlament önkormányzati bizottságának szocialista alelnöke szerint mindez egy időben hozott alkotmánymódosítással megoldható. Jauernik lapunknak azt mondta, az MSZP nem érdekből támogatja a változtatást, az ugyanis szerinte nem befolyásolná a párt választási eredményeit.

A mindenkori kormány elé félidős tükröt tartó kezdeményezéssel elvileg a Fidesz is egyetért, sőt javaslatot 1994-ben elsőként a fideszes Balsay István, a Megyei Jogú Városok Szövetségének akkori elnöke vetette fel. Az ötletgazda szerint politikailag az lenne korrekt, ha a váltás a mostani voksolást még nem érintené.

Hasonlóan csak egy következő választáson tartaná illőnek a módosítást az SZDSZ és az MDF is.

A TÖOSZ ennek ellenére nem tett le terve idei megvalósításáról. Zongor Gábor, a szervezet főtitkára kérdésünkre a költségvetési megszorításokkal indokolta optimizmusát.

Az önkormányzatok mára szerinte olyan helyzetbe kerültek, hogy az minden korábbinál erősebben konszenzusra kényszerítheti a politikai feleket. A javaslat elmondása szerint csak egyik eleme az általuk sürgetett reformcsomagnak, a végső cél a helyhatósági rendszer teljes átalakítása lenne.

Tóth Zoltán választási szakértő egyértelműen politikai kérdésnek tartja a választások időzítését. Szerinte mindezt a TÖOSZ-javaslat előélete is bizonyítja. 1997-ben - mielőtt még az időpontokról az alaptörvény szót ejtett volna - már komolyan felmerült, hogy különböző évben tartsák a választást, ám a pártok közti konszenzus híján csak a tavaszi-őszi felosztásban sikerült megegyezni, annak hallgatólagos tudomásulvételével, hogy az országgyűlési választáson győztes erő borítékolhatóan az önkormányzatin is "mindent visz".

A szakértő emlékeztetett: 1997-ben az is felvetődött, hogy egy napon kellene tartani az összes voksolást. Ennek Tóth szerint elvileg ma sem lenne akadálya, legfeljebb - mint mondta - az Országos Választási Iroda (OVI) dolgozna egy kicsit többet. Rytkó Emilia, az OVI vezetője szerint e módszer hatalmas többletmunkát igényelne, de meg tudnák csinálni.

A frakciók képviselői kérdésünkre nem kívántak belemenni egy újabb választási ötletbörzébe.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK