Az osztrák elnökség júniusig szeretne megállapodásra jutni a sokat vitatott szolgáltatási irányelvről, ám szakértők szerint a tagállamok között húzódó törésvonalak szinte lehetetlenné teszik a megegyezést. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint azonban, egy kiegyensúlyozott kompromisszum kimozdíthatja a tárgyalásokat a holtpontról.
Az EU-tagországok versenyképességi ügyekért felelős minisztereinek legutóbbi találkozóján több tagállam jelezte, hogy a szolgáltatások liberalizálásáról rendelkező, tervezett irányelvvel kapcsolatban politikai problémái vannak. A magyar álláspont továbbra is az, hogy uniós növekedés és versenyképesség javításának szempontjából fontos a szolgáltatási ágazat uniós liberalizációja, és Magyarország támogatja a származási ország elvének bevezetését is.
Németország, Franciaország és Olaszország azonban a munkaerő piacra gyakorolt várható hatásai miatt jelenlegi formájában ellenzi a szolgáltatási irányelvre vonatkozó javaslatot. Ausztria – az Egyesült Királysággal és Írországgal együtt – ez idáig liberálisabb nézőpontra helyezkedett, ám az utóbbi hetekben Schüssel olyan nyilatkozatokat tett, hogy az irányelvet teljesen újra kell írni.
Az Európai Parlament belső piaci bizottsága egyéves vita és négyórányi szavazás után tavaly novemberben (2005. november 23.) a “Bolkestein” direktívaként is emlegetett szabályozásnak a szabad kereskedelem párti verziójára mondott igent. A februárban a plenáris ülés elé kerülő tervezet alapelve, hogy az EU bármely tagországában alapított vállalkozás bármelyik másik EU tagállamban nyújthat szolgáltatást. Bár a vállalkozásoknak tiszteletben kell tartaniuk a fogadó tagállam bérekre, biztonságra és környezetvédelemre vonatkozó szabályozásait, a tagállamok nem gördíthetnek egyéb akadályt a szolgáltató elé.
A parlamenti bizottság által elfogadott tervezet szerint érvényesülne a “származási ország elve” és a szocialista képviselők az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások tekintetében is csatát vesztettek. Bár a legtöbb közszolgáltatás – az egészségügy, audiovizuális szolgáltatások vagy a szerencsejáték – nem tartozna a szabályozás alá, az energia- vagy vízszolgáltatók szolgáltatás igen.
Az Európai Bizottság ugyanakkor ambiciózus irányelvet képzel el, mert véleménye szerint a direktíva több millió állást teremtene abban a szektorban, amely az európai gazdaság 70 százalékát teszi ki. Az Európai Bizottság tervei szerint a februári parlamenti szavazás után változtatásokra tesz majd javaslatot.
A Szolgáltatások irányelvet együttdöntési eljárás keretén belül tárgyalják az EU intézményei.
