Ítélet a német munkavállalási vízumról

2006.01.22. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A Németországban a másik tagállamban székhellyel rendelkező szolgáltató által kiküldött, harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállalókkal szemben alkalmazott, munkavállalási vízumra vonatkozó nemzeti szabályozás összeegyeztethetetlen a szolgáltatásnyújtás szabadságával - állapította meg az EKB.

A harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállalókat kiküldeni szándékozó vállalkozás előzetes nyilatkozatának követelménye kevésbé korlátozó intézkedés lenne, mint a kiküldetést megelőzően e vállalkozásnál legalább egy éve fennálló munkaviszony követelménye. E nyilatkozat lehetővé tenné a szolgáltatásnyújtás szabadságával való visszaélések megelőzését.

A harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállalók kiküldetését Németországban a külföldiekről szóló törvény szabályozza. E törvény szerint azon külföldieknek, akik három hónapnál tovább kívánnak német területen tartózkodni azért, hogy ott jövedelemszerző tevékenységet folytassanak, különleges tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük. Így azoknak a vállalkozásoknak, amelyek Németországban kívánnak szolgáltatást nyújtani, gondoskodniuk kell arról, hogy harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállalóik számára az e vállalkozás székhelye szerinti tagállamban működő német diplomáciai képviselet vízumot adjon. E vízum kiadására vonatkozó szabályokat egy körlevél tartalmazza, amely szerint a német diplomáciai képviselet előzetesen meggyőződik arról, hogy egyéb feltételek teljesülése mellett a munkavállaló legalább egy éve alkalmazásban áll-e az őt kiküldeni szándékozó vállalkozásnál.

A Bizottság – mivel úgy vélte, hogy mind a bizonyos feltételek kiküldetést megelőző ellenőrzésén alapuló gyakorlat, mind pedig a kiküldetés azon munkavállalókra való korlátozása, akik legalább egy éven keresztül a másik tagállamban székhellyel rendelkező szolgáltató vállalkozásnál alkalmazásban álltak, a szolgáltatásnyújtás szabadsága akadályát képezik – az Európai Közösségek Bírósága előtt megindította a Németországi Szövetségi Köztársasággal szemben a jelen, kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárást.

Az ellenőrzés előzetes jellege

A Bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy ez az előzetes ellenőrzés alkalmas arra, hogy megnehezítse vagy lehetetlenné tegye a szolgáltatásnyújtás szabadságának harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállalók kiküldetése által történő gyakorlását.

Ezt követően azt vizsgálja, hogy ez az előzetes ellenőrzés indokolható-e valamely közérdekű céllal, illetve, hogy az szükséges-e e cél hatékony és megfelelő eszközökkel való eléréséhez. Németország a szolgáltatásnyújtás szabadságával való visszaélés elkerülésére, a munkavállalók védelmére és jogbiztonsági okokra hivatkozott az előzetes ellenőrzés gyakorlatának igazolásaként.
A Bíróság megállapítja, hogy a német közigazgatási gyakorlatban alkalmazott kiküldetést megelőző ellenőrzés meghaladja a szolgáltatásnyújtás szabadsága gyakorlásából eredő esetleges visszaélések megakadályozásához szükséges mértéket. A szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozás kötelezése arra, hogy egy egyszerű előzetes nyilatkozatot nyújtson be a helyi hatóságoknak arról, hogy az érintett munkavállalók helyzete jogszerű abban a tagállamban, ahol ez a vállalkozás alkalmazza őket, különösen a lakóhelyüket, munkavállalási engedélyüket és társadalombiztosításukat illetően, garanciát jelenthetne az említett hatóságok számára arra vonatkozóan, hogy e munkavállalók helyzete jogszerű, illetve hogy azok főtevékenységüket abban a tagállamban fejtik ki, ahol a szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozás székhelye található.

A munkavállalók védelmével kapcsolatosan a Bíróság kiemeli, hogy az előzetes nyilatkozat lehetővé tenné a hatóságok számára a német szociális szabályozás betartásának ellenőrzését a kiküldetés időtartama alatt, figyelembe véve azokat a kötelezettségeket, amelyek a vállalkozást már a székhelye szerinti állam szociális joga alapján terhelik. Ez a szóban forgó kötelezettségnél arányosabb, mivel kevésbé korlátozó intézkedés lenne.
Végül, a kiküldetést megelőző ellenőrzés nem igazolható a kiküldetés jogszerűségéről történő meggyőződés igényével, azok a vállalkozások ugyanis, amelyek nem tartják be a jogszabályokat, maguk viselik a jogszerűtlen kiküldetés miatti felelősséget.

A kiküldetést megelőzően a kiküldő vállalkozásnál fennálló legalább egyéves munkaviszony követelménye

A Bíróság megállapítja, hogy egy ilyen követelmény, amely a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását jelenti, nem áll arányban a harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállalók szociális védelmének céljával, sem pedig azzal a céllal, hogy a munkavállalók visszatérése a származási tagállamba a kiküldetésük végeztével biztosítva legyen.

A szociális dömping megakadályozására vonatkozó igazolási okkal kapcsolatban a Bíróság emlékeztet arra, hogy a tagállamok a minimálbérekre vonatkozó jogszabályaikat vagy szociális partnerekkel megkötött kollektív megállapodásaikat kiterjeszthetik valamennyi, a területükön akár ideiglenes jellegű munkaviszonyban álló személyre is. E tekintetben az előzetes nyilatkozat, a munkabérre és munkafeltételekre vonatkozó releváns információkkal kiegészítve, a szolgáltatásnyújtás szabadságát kevésbé korlátozó intézkedés lenne.

Következésképpen a Bíróság megállapítja, hogy Németország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatos rendelkezéseket.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
VÍZUM