Kész a tervezet, nem nyújtják be

2006.01.30. Magyar Hírlap online / Joó Hajnalka

Elkészültek, de a választások előtt már biztosan nem kerülnek a parlament elé azok a törvényjavaslatok, amelyeket az államszervezet ésszerűsítésével megbízott kormánybiztos koncepciója alapján állítottak össze az igazságügyi és a pénzügyi tárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal szakértői.

Sárközy Tamás kormánybiztos decemberben három, a kormány és a kormányszervek felépítéséről, a költségvetési szervek jogállásáról és az állami vagyonról szóló tervezetet tett le a miniszterelnök asztalára. A javaslatot keresztülvivő kabinetnek közülük az első lehet a legkényesebb, az ugyanis jócskán behatárolja a korábbi ciklusokban bevett posztosztogatás lehetőségeit.

Az átalakítás többször ismertetett elveinek megfelelően a kormánybiztos elsősorban a párhuzamosságok megszüntetésével és a vezetői pozíciók lefaragásával látna neki az ésszerűsítésnek. Az elkészült tervezet maximalizálná például a tárcák politikai és helyettes államtitkárainak, illetve a tárca nélküli minisztereknek a számát. Utóbbiak például sosem lehetnének többen a mindenkori kormány létszámának egyötödénél - például tízfős kabinetben kettőnél -, míg a minisztériumokban a maximum egy politikai és négy helyettes államtitkár tevékenykedhetne.

Az Orbán-kormány idején meghonosodott, majd a Medgyessy-kormány idején előszeretettel alkalmazott, sok esetben látszattevékenységekre létrehozott kormánymegbízotti és meghatalmazotti tisztségeket megszüntetné a tervezet, az egyik tárcához sem tartozó, kiemelt jelentőségű, illetve rendkívüli helyzetből (például árvíz) adódó feladatok elvégzésére kormánybiztosokat nevezhetne ki a miniszterelnök, de belőlük sem lehetne egyidejűleg több háromnál, és megbízásuk nem szólhat két évnél hosszabb időre.

A tervezet szerint a törvény 2007 eleji életbe lépése után valamennyi kormánymegbízotti és kormánymeghatalmazotti tisztséget meg kellene szüntetni, vagy - a létszámmaximumot is figyelembe véve - kormánybiztosi tisztséggé kell alakítani. Bár a miniszterek - szintén kiemelt célra és kétéves időtartamra - a jövőben is nevezhetnek ki minisztériumi biztosokat, ilyen szakértőből nem lehet több kettőnél, és nem végezhetnének állampolgári jogokkal kapcsolatos tevékenységet. Vagyis ombudsmani funkciót a jövőben kizárólag az állampolgári jogok országgyűlési biztosa láthatna el, így megszűnne az oktatási jogok biztosának több mint hat éve létrehozott tisztsége is.

A minisztériumi vezetők, illetve megbízottak mellett érzékenyen érinti a javaslat a politikai tanácsadókat is: a koncepció szerint a jövőben kizárólag a miniszterek és politikai államtitkárok melletti kabinetekben dolgozhatnak ilyen szakértők (így kormányszóvivőként sem), és számuk sem lehetne több a tárca létszámának két százalékánál.

Bár az üzleti szférából ismert teljesítményrendszert és minőségmenedzsmentet is érvényesítő javaslatok várható eredményességével mindkét jelenlegi kormánypárt egyetért, megvalósíthatóságukat erősen veszélyezteti, hogy legkorábban már csak a választás után megalakuló parlament dönthet róluk. Ez - kiegyenlített parlamenti erőviszonyok esetén - nem biztos, hogy elsőre sikerülhet.

Sárközy Tamás Magyar Hírlapnak adott korábbi interjújában viszont azt mondta: az átalakításnak semmi értelme, ha rögtön megválasztása után nem vág bele az új kabinet.