Megkezdődött Houstonban az amerikai cégtörténelem legnagyobb botrányának tartott Enron-ügy fő vádlottainak pere. Megfigyelők drákói szigorúságú büntetést várnak. A részvényesek és alkalmazottak elveszített harmincmilliárd dollárját azonban ez sem hozza vissza.
Csalás, összeesküvés, bennfentes kereskedelem, a hatóságok megtévesztése – e négy vádpontban kell ítéletet mondania a Kenneth Lay és Jeffrey Skilling egykori Enron-vezérek tegnap megkezdett perében a houstoni kerületi bíróság esküdtszékének a következő hónapokban. A minden idők legnagyobb vállalati botrányának tartott Enron-ügy 2001 októberében robbant ki az energetikai óriáscég fizetésképtelenné válása nyomán; a társaság összeomlása harmincmilliárd dolláros veszteséget okozott a részvényeseknek, hétezer ember elbocsátásával járt, és felemésztette az alkalmazottak egymilliárd dolláros nyugdíjalapját. Az Enron-üggyel meginduló lavina több tucatnyi céget temetett maga alá, köztük olyan nagyágyúkat, mint az Arthur Andersen könyvvizsgáló és tanácsadó céget, a WorldCom távközlési óriást és a Tyco elektronikai gyártót.
Az indulatokat jelzi, hogy az esküdtjelöltek felét – a vádlottakkal szembeni heves ellenérzésük miatt – már az előszűrésen kizárták. “Épp ezért kértük a bíróságot, hogy a tárgyalást ne Houstonban tartsa meg, az Enron főhadiszállásának korábban helyet adó városban nem sok pártfogója akad ugyanis Kenneth Laynek és Jeffrey Skillingnek” – mondta az egyik menedzser védője, kifogásolva, hogy a kristálytiszta érvelés ellenére az eljáró bíró a houstoni helyszín mellett döntött. Az esküdtek kiválasztása lapzártánkkor még tartott. (Az utolsó körben száz jelölt közül kell kiválasztani a tizenkét esküdtet, valamint a négy tartalékot.) Az ítélethozatal májusban várható; a két vádlottra akár harminc év börtönt is kiszabhatnak.
A vád pozícióit erősíti az a tizenhat egykori Enron-menedzser, akit tanúként fognak meghallgatni. A bűnbánók közül is az az Andrew Fastow a legfontosabb, aki az Enron pénzügyi vezetőjeként nyakig benne volt a visszaélésekben, így részletesen be tud számolni Kenneth Lay és Jeffrey Skilling viselt dolgairól. Andrew Fastow hatvanmillió dollárt sikkasztott az Enron egyik partnercégétől; az ügyészséggel kötött vádalku értelmében ezért “enyhe” büntetést, tíz évet kapott. Az előzetes nyilatkozatok szerint Kenneth Lay és Jeffrey Skilling nem fogja elismerni bűnösségét; védekezésük vélhetően arra épül majd, hogy az Enron vezérigazgatóiként nem volt tudomásuk az alsóbb szintekről irányított visszaélésekről.
A pernek politikai vetülete is van; közismert, hogy Lay korábban Bush elnök közeli barátja volt, és milliókkal támogatta a republikánusok választási kampányait. Utóbb az elnök elhatárolódott ugyan a vállalatvezetőtől, ám a kínos barátság azóta is folyamatosan témája az amerikai sajtónak. Pozitív folyománya volt ugyanakkor a botránynak a cégek adatszolgáltatására és a vezető menedzserek felelősségvállalására vonatkozó szabályok szigorodása, az etikus vállalati magatartás előtérbe kerülése, valamint a befektetői tudatosság erősödése.
Elemzők ma már úgy vélik: az Enron-ügy és az azt követő botrányok végső soron jó hatással voltak az amerikai gazdaságra, hiszen egy átláthatóbb, tisztességesebb működés irányába terelték a vállalati szférát.
