Linus Torvalds nem változtatna Linux forráskód közreadási feltételein

2006.02. 8. JogiForum.hu

Ellentét látszik kibontakozni a szabad fejlesztésű szoftverek fejlesztését és népszerűsítését célul tűző Szabad Szoftverekért Alapítvány (Free Software Foundation, FSF) és az első számú nyílt forráskódú rendszer megalkotója között.

A Torvalds által kidolgozott és máig ellenőrzött Linux kernel a leginkább ismert és legnépszerűbb szabad felhasználású szoftver a világon. A Linux népszerűsége nem kis mértékben arra a szabadságra vezethető vissza, amelyet az FSF által gondozott Általános Közreadási Feltételek (General Public Licence, GPL) nyújt a számára. Ennek keretében ugyanis a felhasználó szabadon megtekintheti, módosíthatja és terjesztheti a forráskódot, ezáltal hozva létre újabb és újabb megoldásokat. Jelenleg a nyílt forráskódú szoftverek körülbelül kétharmadára vonatkoznak a Feltételek.

A GPL legutolsó, 2.0-s változat 1991-ben jelent meg, pár évre rá pedig ennek kis mértékben módosított változata (az LGPL) készült el. Jelenleg a 3.0-s változat előkészítő munkálatai zajlanak, csakhogy csigalassúsággal. A folyamat komoly érdekegyeztetést igényel, mert az FSF a lehető legszélesebb körű konszenzust igyekszik elérni az új licencia kidolgozásakor annak érdekében, hogy egységes jogi hátteret teremtsen a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztőinek.

Ezzel tulajdonképpen azt a rendszert szeretné továbbfejleszteni (vagy inkább a jelenkor elvárásaihoz igazítani) ami a GPL 2.0 életbe lépésétől ugyanolyan keretek közt működik. A világ azonban sokat változott 1991 óta. A nyílt forráskód manapság egy felkapott, divatos fogalommá vált, sokak számára a könnyű pénzszerzés szinonimája is. A brit politikában a közbeszéd részévé lett a nyílt forráskódú demokrácia kifejezés, mások „nyílt forráskódú” süteményeket készítettek és a GPL-t elkezdték olyan dolgokra is alkalmazni, mint például a műalkotások - melyek módosítása, „fejlesztése” ugyan elképzelhető, de ezekben az esetekben a GPL említése inkább csak a hírverést szolgálja.

Mindezektől függetlenül tény, hogy a számítástechnika egyre szélesebb körben szövi át az életviszonyokat és az egymástól független rendszerek interoperabilitásának alapját az olyan szabályozási rendszerek teremtik meg, mint a GPL.

A Linux-guru Torvaldsnak azonban minderről más elképzelései vannak. A Linux megalkotója terméke révén mindig is egyfajta ellenkultúrát testesített meg. Ami azonban forradalmi dolog volt a kilencvenes években, az jelenleg teljesen megszokottnak számít. A nyílt forráskód is kommercializálódott, és úgy tűnik, hogy Torvalds most megint új szemszögből látja a dolgokat.

A Linux atyja nemrég azt fejtegette, hogy a szoftverfejlesztőknek nincs erkölcsi jogalapjuk a hardvergyártók befolyásolására. Más szavakkal, nem az egységes alapokon nyugvó, hanem az elkülönült fejlesztésekben látja a technikai uniformizálódás elleni egyetlen lehetséges alternatívát. Ez azonban korántsem vezet a GPL által jelentett egységes jogi háttér megvalósíthatóságához és felveti azt az alapvető kérdést, hogy mi értelme lesz az Általános Közreadási Feltételek új változatának, ha nem szabályozhatja a hatálya alá tartozó talán legfontosabb terméket.