Herczog Edit jelentése: szabad uniós munkaerő-áramlás szükséges a globalizációs versenyben

2006.02.15. Jogi Fórum / Európai Parlament Sajtószolgálat

A szabad munkaerőáramlás és a szolgáltatások belső piacának létrehozása is feltétele annak, hogy az EU megállja a helyét a globalizáció körülményei között. Ezek a legfontosabb megállapításai a Strasbourgban kedden nagy többséggel elfogadott, Herczog Edit által jegyzett jelentésnek.

„A szolgáltatások belső piacának létrehozása alapvető fontosságú a lisszaboni stratégia céljainak elérésében, így tehát az Európai Unió világpiaci versenyképességének javításában” - áll Herczog Edit (szocialista) saját kezdeményezésű jelentésében.

Ha a plenáris ülés is elfogadja a szöveget, az EP „üdvözli azokat a tagállamokat, amelyek megnyitották munkaerőpiacaikat az új tagállamok állampolgárai előtt, és így jelentősen hozzájárultak a belső munkaerőpiac mobilitásának és versenyképességének növeléséhez; sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek továbbra is fenntartják a korlátozásokat, hogy bontsák le a munkaerő szabad áramlása elé emelt akadályokat”.

Az unió „belső piacának és a világ gazdaságának fejlődése szoros kölcsönhatásban van” egymással, a globalizáció pedig „alapvető kihívások elé állítja a hagyományos európai társadalmi, kulturális, döntéshozó és gazdasági modellt, gazdasági rendszert és különösen az EU belső piacát” - fogalmaz a jelentés.

A szöveg szerint ugyanakkor „a globalizációt nem kellene kizárólag a társadalom széttöredezéséhez vezető negatív jelenségnek tekinteni”. Az ugyanis - áll a jelentésben - inkább egy „keret”, amely egyrészt új lehetőségeket kínál (világpiachoz való hozzáférés), másrészt viszont magában rejti az EU-nak a világkereskedelem alakulásától való függését. Ezen veszély elkerülése érdekében a szöveg szerint „a politikai irányításnak a belső piacra gyakorolt pozitív hatásokat támogatnia kell, a negatív hatásokat pedig meg kell szüntetnie”.

A jelentés szerint az EU csak olyan stratégiával tud megfelelni a kihívásoknak, amely a belső piacot rugalmassá és a világra nyitottá teszi, miközben „az értékek és a társadalmi modell megőrzése mellett növekedést, munkalehetőséget és társadalmi igazságosságot teremt”.

Ehhez a stratégia részeként a belső piac megvalósítására vonatkozó egyértelmű politikai elkötelezettségre van szükség, „hiszen ez az EU legerősebb fegyvere a globalizáció adta lehetőségek maximális kiaknázására” - áll a szövegben.

A parlament ennek szellemében például felkéri az Európai Bizottságot, „kísérje figyelemmel a tagállamokban észlelhető protekcionizmust”, és észrevételeiről folyamatosan tájékoztassa az EP-t.

A szöveg szerint „egészséges és támogató jellegű környezetet kell teremteni a kis- és középvállalkozások számára”, és „a nagy európai piaci szereplőket” is támogatni kell, „hogy globális piaci szereplőkké válhassanak”.

Az EP „azon a véleményen van, hogy a lisszaboni stratégia mint általános gazdasági terv valószínűleg nem lesz elegendő a globalizáció kezelésére, és más cselekvési tervek elkészítését sürgeti, amelyeket célzottan a globalizáció negatív hatásainak tompítására és a pozitív hatások kihasználásra dolgoznak ki (pl. a Globalizációs Kiigazítási Alap)”.

A szöveg szól az oktatás, kutatás és fejlesztés támogatásának, egy egységes és jól működő szabadalmi eljárás kidolgozásának szükségességéről, és arra kéri a tagállamokat, „gyorsítsák a belső piaci szabályok átültetését” jogrendjükbe.

A képviselők azt kérik a bizottságtól, hogy csak az alapvető nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi egyezményeket ratifikáló harmadik országok számára tegye lehetővé az uniós piacokhoz való kedvezményes hozzáférést.

Herczog: belső egységet az EU-ban

Herczog Edit a parlamenti vitában hétfőn azt mondta, „az európai politikai, gazdasági és civil szereplőknek fel kell ismerniük, hogy kontinensünk kiemelkedő társadalmi vívmányait csak a gazdasági növekedésével és a foglalkoztatás növekedésével tudjuk fenntartani”. A képviselőnő szerint ehhez az kell, hogy „Európa a multinacionális nagy cégeknek a globális versenyben a lehető legjobb választás legyen, (...) illetve, hogy a kis- és közepes vállalkozóink számára növekedési, gyarapodási lehetőséget biztosítson”.

„Európa csak akkor lehet erős és versenyképes a globális kihívásokkal szemben, ha belülről nem gyengítjük saját egységünket. Olyan dinamikus, belső piacra és egységes európai térségre van szükségünk, amelyben az uniós állampolgárok nem csak szabadon utazhatnak, hanem ugyanilyen szabadon dolgozhatnak és hasznosíthatják tudásukat Európa-szerte, Európa javára” - fogalmazott Herczog Edit.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT