Könnyítené a kishatárforgalmat az EP

2006.02.15. Jogi Fórum / Európai Parlament Sajtószolgálat

Első olvasatban nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament a kishatárforgalomról szóló rendeletjavaslatot. A szabályozás az uniós tagállamok és az EU-n kívüli országok közötti, valamint a schengeni előírásokat még nem alkalmazó országok közötti határokra vonatkozik. A képviselők az Európai Bizottsághoz képest szélesebb sávot tekintenének határ mentinek, és hét nap helyett három hónapig érvényes engedély kiadását szeretnék.

Mihael Brejc (néppárti, szlovén) a parlamenti témafelelőse annak a rendelettervezetnek, amely a kishatárforgalmat szabályozná egyrészt az uniós és unión kívüli országok (mint például Magyarország és Szerbia-Montenegró), másrészt a schengeni egyezmény személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezését még nem alkalmazó államok (mint például Magyarország és Szlovákia) között. Jelenleg ilyen egyezmények megkötését a schengeni szabályok kizárják, Magyarország az Ukrajnával, illetve Szerbia-Montenegróval kötött hasonló megállapodásait még 2003-ban, a vízumkötelezettség bevezetését megelőzően, közös megegyezéssel felmondta.

Az Európai Bizottság javaslata még külön kezelte a „schengeni” és „nem schengeni” országok közötti határszakaszokat (ilyenről van szó például Magyarország és Ausztria között). Az EP szakbizottsága értelmetlennek találta a tíz új tagállam megkülönböztetését, mivel ezek várhatóan még az új kishatárforgalmi szabályozás bevezetése előtt átveszik a schengeni előírásokat.

Vízum helyett kishatárforgalmi engedély

A kishatárforgalom jelentése a rendelet szerint a következő: „az egyik tagállam külső határának határ menti lakosok által (...) történő rendszeres átlépése például társadalmi, kulturális vagy igazolt gazdasági indokokra vagy családi kapcsolatokra hivatkozva”.

Ehhez az egész unióban egységes elvek alapján kiállított, fényképes engedélyre lesz szükség. Az EB tervezete még speciális vízumot emlegetett, a parlament azonban kishatárforgalmi engedélynek keresztelte át a határ gyakori átlépésére feljogosító dokumentumot.

A „legkevesebb egy-, legfeljebb ötéves időszakra érvényes” kishatárforgalmi engedélyben minden esetben fel kell tüntetni „a határ menti térséget, amelyen belül az engedély tulajdonosa mozoghat”. A speciális útiokmányt vagy a tagország konzulátusa, vagy kétoldalú megállapodásokban meghatározott helyi közigazgatási hatóság állíthatja ki.

A jogszabály szerint „az engedélyben világosan meg kell fogalmazni, hogy tulajdonosa nem mehet túl a határ menti térségen, és a visszaélés bármilyen formáját a (...) megfelelően szankcionálják”.

Sem pecsét, sem vízum nem kell

A képviselők előtt vélhetően felsejlett a mindennapos határátlépés miatt ronggyá bélyegzett úti dokumentumok képe is, ezért belevették a szövegbe, hogy „nem kell be- és kilépési pecsétet elhelyezni a kishatárforgalmi engedélyben”.

A visszaélések megelőzése érdekében kishatárforgalmi engedélyt csak azok kaphatnak, „akik legalább egy éve jogszerű lakóhellyel rendelkeznek a határ menti térségben”. Kétoldalú megállapodások ennél hosszabb időt is előírhatnak, kivételes esetekben pedig (kiskorúság, öröklés) rövidebb időtartam után is lehet kérni az engedélyt.

A jelentés szerint a kishatárforgalmi engedélyt határ menti térségben lakók kaphatják, függetlenül attól, hogy az EU vízumkötelezettséget ír-e elő számukra. Az engedély kérelmezőinek be kell mutatniuk „olyan okmányokat, amelyek igazolják, hogy határ menti lakosok, és alapos indokuk van kishatárforgalom alapján a gyakori határátlépésre”.

Határ menti térség 50 kilométerig

Az EB verziója szerint határ menti térségnek azok a területek minősültek volna, amelyek légvonalban legfeljebb 35 kilométerre fekszenek a határtól.

Az EP szakbizottsága kivette a szövegből a „légvonalban” szót, másrészt szélesebb sávra terjesztette ki a szabályozás területi hatályát. A parlamenti, módosított verzió szerint „határ menti térség az a térség, amely nem haladja meg a határtól számított 30 kilométeres távolságot. Ebben a térségben az érintett államok kétoldalú megállapodásaikban határozzák meg azokat a helyi közigazgatási kerületeket, amelyeket határ menti térségnek kell tekinteni. Amennyiben bármely ilyen jellegű kerület a határvonaltól számított 30 kilométernél távolabb, de 50-nél nem távolabb terül el, azt a határ menti térséghez tartozónak kell tekinteni”.

Hat hónapból három a szomszédban

A parlament a bizottsági tervezethez képest egyszerre jóval hosszabb időre érvényes engedély mellett tette le a garast. Az EB javaslatában még az szerepelt, hogy „a határ menti lakosok a szomszédos tagállam határ menti térségében legfeljebb hét egymást követő napig tartózkodhatnak”, és „a tagállamban való egymást követő látogatások teljes időtartama nem haladhatja meg fél év során a három hónapot”.

Az EP szakbizottsága ehelyett azt mondta, hogy az érintett államok közötti kétoldalú megállapodásokban kell meghatározni „a kishatárforgalmi rendszer keretében történő folyamatos tartózkodás megengedhető leghosszabb idejét, amely nem lépheti túl a három hónapot”.

A szöveg szerint kivételes esetben „engedélyezhetik a határ menti lakosok számára a hivatalos határátkelőktől eltérő, meghatározott helyeken történő és a hivatalos nyitvatartási időn kívüli határátlépést” is.

Szent-Iványi István és Gál Kinga felszólalása

A kedd délelőtti parlamenti vitában Szent-Iványi István (liberális) azt mondta, „a schengeni szabályozás kiterjesztése nem eredményezheti újabb vasfüggöny legördülését az EU külső határain”. Ezért alapvető érdek a képviselő szerint, hogy ne ütközzön akadályokba a családi, kulturális, gazdasági és társadalmi kapcsolattartás. Szent-Iványi örömmel fogadta, hogy „az EP minden kérdésben a bizottság előterjesztésénél kedvezőbb álláspontot foglalt el - a határon túli magyarok érintett közösségeinek többségét a szabályozás hatálya alá vonva”. A képviselő szerint „létfontosságú”, hogy a szükséges kapcsolódó jogszabály-módosítások is mielőbb megszülessenek.

Gál Kinga (néppárti) úgy vélte, a jogszabály megkönnyíti a határ mindkét oldala mentén élők mindennapjait, a kishatárforgalom pedig a szomszédos országokban élő magyarok számára az anyaországgal való kapcsolattartás újabb formáját jelenti majd, enyhítve a szigorú schengeni szabályozást. A képviselőnő reményei szerint az új szabályozás nem bontja meg a határrégiók szerkezetét, és nem teszi lehetővé, hogy visszaéljenek az új lehetőséggel.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT