EP jelentés az állami támogatások rendszerének reformjáról

2006.02.15. Jogi Fórum / Európai Parlament Sajtószolgálat

Kevesebb, de jobb állami támogatást szeretne az EP. A képviselők által elfogadott jelentéssel a parlament támogatta az Európai Bizottság elképzelését arról, hogy az állami támogatás a jövőben a lisszaboni stratégiának megfelelően a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés eszköze legyen.

Az EU éves költségvetésének több mint fele: nagyjából ennyit költenek állami támogatásokra a tagországok.

Az EB „Kevesebb és célzottabb állami támogatás: ütemterv az állami támogatás 2005–2009 közötti reformjához” című közleményére reagál Gunnar Hökmark (néppárti, svéd) parlamenti jelentése.

„Az állami támogatásoknak egyszerűnek, átláthatónak és hatásosnak kellene lenniük”, és „mivel a piacgazdaság a leghatékonyabb módja a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások felosztásának (...) állami támogatást csak a legvégső esetben szabad alkalmazni” - áll a szövegben.

A jelentés hozzáteszi: „az állami támogatásnak mindig világosan meghatározott célokkal kell rendelkeznie, arányosnak kell lennie és kiváltképp átmeneti jelleggel kell azt nyújtani”, és „mivel az állami támogatást az adófizetők finanszírozzák, ezért azt felelősségteljesen, magas költséghatékonysággal kell felhasználni”.

A képviselők szerint ugyanakkor a szubvenció „előnyei jelentősen meghaladhatják a költségeket, ha az állami támogatást ésszerűen használják fel és alapos költség-haszon elemzéseket végeznek”.

Az EP „egyetért a bizottsággal abban, hogy szükség van az állami támogatási politika átfogó reformjára”. A parlament szerint „az állami támogatás ellenőrzése azt tükrözi, hogy egyenlő feltételeket kell biztosítani valamennyi, az egységes európai piacon működő vállalkozás számára”.

A képviselők egyetértettek Siim Kallas uniós biztos kezdeményezésével, amely szerint arra köteleznék a tagállamokat, hogy az interneten a kapott összeggel együtt közzétegyék azok névsorát, akik uniós mezőgazdasági támogatáshoz jutottak. Az EP „javasolja, hogy ezt a módszert valamennyi állami támogatás esetében alkalmazzák”.

A parlament szerint „a kutatás és fejlesztés céljával nyújtott állami támogatásokat a lisszaboni célkitűzések tükrében kell értékelni”. Így a tagállamok - ügyelve arra, hogy ne torzuljon a verseny - arra ösztönözhetnék a gazdasági szereplőket, hogy többet fordítsanak innovációra.

A jelentés szerint a kis- és közepes vállalkozások fejlődését „többek között megfelelő adókedvezményekkel nyújtott ösztönzőkkel” lehetne elősegíteni.

Az EP úgy vélte, az általános gazdasági érdekeket képviselő szolgáltatások finanszírozása csak abban az esetekben értelmezhető állami támogatásként, ha az túllépi az indokolható kompenzáció mértékét.

Az EP ugyan „tudomásul veszi a kisebb közszolgálati vállalatok mentességét az állami támogatási szabályok alkalmazása alól, bizonytalan azonban abban, hogy megfelelő-e a kis- és nagyvállalkozások közötti különbségtétel az állami támogatások szabályainak értékelésekor”.

Az egyes régióknak nyújtott állami támogatást a képviselők szerint csak akkor szabad megengedni, ha az olyan hozzáadott-értéket hoz létre, amely más politikai intézkedéssel nem érhető el. Ezeknél a juttatásoknál „az infrastruktúrába való befektetések, az EU hátrányos vagy legkevésbé fejlett régióiban nyújtott horizontális támogatások” állnának a középpontban, ideértve „a legfeljebb ötéves átmeneti időszakokra szóló kedvező adózási feltételek bevezetését is”.

„Sem a nemzeti, sem az uniós támogatások ne eredményezzék a verseny torzulását a tagállamok régiói között és ne finanszírozzanak EU-n belüli áttelepüléseket, különösen olyanokat, amelyek az egyik régióban a másik előnyére bekövetkező munkahelyvesztésekkel járnának” - fogalmaz a jelentés.

A szöveg kitér arra is, hogy „a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatás, amennyiben annak alkalmazása tisztességes és átlátható, fontos szerepet játszhat a fenntartható fejlődés elérésében”.

Becsey: jól megcélzott, mértéktartó támogatásokat

„Az utóbbi néhány évben sajnos nem sikerült csökkenteni a magas támogatási szinteket” - mondta felszólalásában Becsey Zsolt (néppárti). A képviselő szerint is egyszerűsíteni kell az állami támogatások kiosztását, és átláthatóbbá kell tenni az eljárást.

A régiók, illetve országok szerinti megkülönböztetés Becsey szerint sem lenne jó, viszont a képviselő úgy vélte, „tudomásul kell venni, hogy a belső piacon vannak jelentősen elmaradott országok és régiók”. Becsey szerint „az új tagállamok már lényegesen csökkentették a támogatásaikat”. Ezek szintje GDP-arányosan sem számítanak kirívónak, ha pedig euró/fő alapon számoljuk őket, alatta maradnak a fejlettebb tagállamokénak - mondta a képviselő.

„A cél a meghatározott regionális támogatások mellett valóban olyan beruházások segítése, amelyek munkahelyet teremtenek a leszakadt, versenyhátrányos régióban. (...) Ezért a jól megcélzott, de mértéktartó támogatások megtartása indokolt és hasznos lehet, anélkül, hogy ez torzítaná a versenyt” - tette hozzá Becsey Zsolt.

  • kapcsolódó anyagok
ÁLLAMI TÁMOGATÁS
EURÓPAI PARLAMENT