Senkinek sem felel meg a kereskedelmi törvény

2006.02.23. Magyar Hírlap Online / F. Szabó Emese–Márk Edina

Hiába tiltja majd a kereskedelmi törvény az erőfölénnyel való visszaélést, ha nem születik átfogóbb szabályozás. Ráadásul nemcsak a hipermarketek alkalmaznak árprést, hanem maguk a megvédendő beszállítók is.

Néhány héten belül az Alkotmánybírósághoz fordul a kereskedelmi törvény jelentős piaci erőt szabályozó paragrafusa miatt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A július elsején életbe lépő törvény szóban forgó passzusa megtiltja, hogy a jelentős piaci szereplőnek számító – nettó százmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező – kereskedők visszaéljenek erőfölényükkel a beszállítókkal szemben. E szerint tilos lesz az átadási ár alatti kereskedelem, vagy a szerződéses feltételek utólagos, a beszállítók hátrányára történő megváltoztatása.

Vámos György, a nagy kereskedelmi láncokat is tömörítő OKSZ főtitkára azt mondja, hogy a törvény céljával egyetértenek: a kis beszállítók valóban védelemre szorulnak, mert piaci hátrányban vannak. Csak nem így – mondja a főtitkár. Leginkább azt kifogásolják, hogy a szabály diszkriminatív, mert csak a kereskedők és beszállítóik viszonyát szabályozza, de nem foglalkozik például az élelmiszer-feldolgozók és a termelők kapcsolatával. Márpedig a jelentős piaci erővel bíró feldolgozócégeknek ugyanúgy ki vannak szolgáltatva a kis beszállítók, mint a kereskedelmi láncoknak – érvel Vámos György.

Tavaly a tejtermelők több akciója is rávilágított arra, hogy a hipermarketek beszállítói, a tejfeldolgozó gyárak sem bánnak kesztyűs kézzel a nekik kiszolgáltatott termelőkkel. Tavaly ősszel több termelő is tüntetett az Új MiZo Rt. kecskeméti üzeme előtt, mert a cég rossz minőségre hivatkozva ötven forintot fizetett a tej literjéért. Akkor az extra minőségű tej agrárminisztérium által meghatározott felvásárlási ára 61 forint volt, az osztályon kívülié 45, a tej önköltsége pedig több mint hetven forint. A felvásárlási ár 2003-ban volt hetven forint felett utoljára.

Más kérdés, hogy beszerzési ár alatti kereskedelem és a beszállítók megsarcolása egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a kereskedelmi láncok minél olcsóbban adhassák a termékeiket, és ez csak jó a fogyasztóknak. A beszállítókat ráadásul a kemény feltételekkel versenyképességük fokozására ösztönzik az áruházláncok. A törvénytől a Magyar Hírlap által megkérdezett beszállítók sem várnak sokat. "Hiába tiltja meg a jogszabály, hogy a nagy kereskedelmi láncok vagy feldolgozócégek visszaéljenek erőfölényükkel, a kis beszállítók pozíciója ettől még nem változik meg: vagy elfogadják az óriáscégek feltételeit, vagy mehetnek máshova – mondta Istvánfalvy Miklós, a Tej Terméktanács elnöke. – Persze ha van törvény, akkor ellenőrzésekkel talán ki is lehetne kényszeríteni a betartását."

  • kapcsolódó anyagok
KERESKEDELEM