Van rá esély, hogy megvalósuljon a világhálón szörfözők nagy álma: ne kelljen telefon-előfizetési díjat fizetniük, ha csak internetezni akarnak. A versenyhivatali vizsgálat már elkezdődött, ám szakértők szerint nem biztos, hogy telefon nélkül sokkal olcsóbb lehetne a szélessávú internet Magyarországon.
A fogyasztókat évek óta bosszantja, hogy vezetékes telefonszolgáltatásra akkor is elő kell fizetniük, ha csak internetezni szeretnének, “mezítelen” csomag nincs a világháló használatára. Ám az előfizetők és az internetszolgáltatók panaszáradatára eddig nem volt fogékony a Gazdasági Versenyhivatal. Januárban azonban jelentős fordulat következett be: a GVH versenyfelügyeleti eljárást indított a Magyar Telekom Rt.-vel és a másik négy jelentős piaci erejű vezetékes szolgáltatóval szemben.
A szélessávú internethez – ADSL – mindenképpen kell telefonvonal, ám a hangszolgáltatás műszakilag nem szükséges. Így természetesen az erre való előfizetés sem. A hálózat üzemeltetése azonban pénzbe kerül a szolgáltatóknak, amelyet az ADSL árában nem érvényesítenek. Ezen költségek megtérülését biztosítja a telefon-előfizetési díj – érvelt korábban a GVH. Távbeszélő-előfizetés nélkül a szolgáltatók csak úgy tudják fedezni az említett költségeket, ha megnövelik a vonalfenntartás, -működtetés úgynevezett hurokátengedési díját, ami viszont megemeli az ADSL-szolgáltatás árát. A GVH szerint egy ilyen szolgáltatási konstrukció drágább lett volna, mert a hurok átengedésének a díja magasabb volt, mint a piacon elérhető távbeszélőcsomagok ára. Így nem volt indokolt a versenyfelügyeleti eljárás.
Mára azonban a versenyhivatal szerint több okból is megváltozott a helyzet: egyes szolgáltatóknál a vezetékestelefon-csomagok kínálata, szerkezete is átalakult, a hurokátengedési díj pedig mindenhol csökkent. Azaz az előfizetők már nem járnak jobban a telefonvonalra való előfizetéses variációval.
Kun István, az Externet internetszolgáltató hangüzletágának a
vezetője szerint az önmagában teljesen elfogadható, hogy a telefontársaságok a vonal fenntartásának a díját megfizettessék, csakhogy Magyarországon indokolatlanul sokat kérnek ezért. Egy telefonos alapcsomag ára háromezer forint felett van, miközben az 512-es sávszélességű ADSL díja öt-hatezer forint körül mozog.
A Nemzeti Hírközlési Hatóságnál is hosszabb ideje napirenden van a téma. Elvileg és műszakilag nincs akadálya a “mezítelen” ADSL-szolgáltatásnak, csakhogy a megfelelő szabályozás alapos vizsgálatot igényel – tudta meg a Magyar Hírlap Márton Györgytől, a szervezet szóvivőjétől. Ráadásul a számítások egyelőre azt mutatják, hogy a vonalfenntartás költségei miatt csupán néhány száz forinttal lenne olcsóbb a “mezítelen” ADSL a jelenlegi konstrukcióhoz képest. Az internetszolgáltatók leginkább attól tartanak, hogy a vezetékes szolgáltatók máshol szednék be a kieső bevételeket. Elképzelhető például, hogy magasabb nagykereskedelmi áron adnák az internetszolgáltatóknak a kapacitásokat.
Ez reális forgatókönyv, ha figyelembe vesszük, hogy 2002 óta negyedévente egyébként is több mint húszezerrel csökken Magyarországon a vezetékes telefonvonalak száma. A GVH szerint azonban a jelenlegi konstrukció kiszorító hatással is járhat a piacon, és különösen megnehezítheti az internetes hangszolgáltatásokat kínáló vállalkozások megjelenését, ezért káros hatást gyakorolhat a versenyre.
A Magyar Hírlap megkereste a vezetékes fővonalak nyolcvan százalékát birtokló Magyar Telekomot, ám a társaság a versenyhivatali eljárás végéig nem kíván nyilatkozni a témában.
