Egységes energiapolitikát szeretne az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság megjelentette zöld könyvét, amelyben meghatározta az európai energiapolitika alapjait. A zöld könyv a Moszkvával való kapcsolatok megerősítésére törekszik, ám céldátumokat és konkrét jogi javaslatokat nem tesz. A Bizottság szerint, ha lenne Alkotmány nagyobb mozgástere lenne. A tagállamok vezetői márciusban esedékes ülésükön kiemelten foglalkoznak az energiaüggyel.

Andris Piebalgs energiaügyi biztos szerint "a belső piac megvalósítása, az éghajlatváltozás elleni harc és az ellátás biztonsága olyan közös energiaügyi kihívások, amelyek közös megoldásokat igényelnek. Megérett az idő egy új európai energia politikához".

Az egyre nagyobb kereslet, a magas és folyamatosan növekvő energiaárak, az importfüggőség fokozódása és a klímaváltozás jelentette kihívások miatt Európának egységes véleménnyel kell képviselnie érdekeit a nemzetközi porondon.

Ezért a Bizottság javaslata szerint az EU energiaellátottságának biztonsága érdekében energiapolitikája stratégiai elemzése során meg kell határozni az infrastruktúra szempontjából legfontosabb célkitűzéseket (pl. csővezetékeket és LNG-terminálokat), és konkrét intézkedésekben kell megállapodni, melyek végrehajtását garantálni kell. A Bizottság olyan ütemtervet szeretne készíteni, mely az összeurópai energia-közösség megalkotását célozza, és közös szabályozási teret hoz létre, és importfüggőségünket szem előtt tartva meghatározza, hogy Európa hogyan viszonyuljon partnereihez, például legfontosabb energiaszállítójához, Oroszországhoz. A testület olyan új közösségi mechanizmusra tenne javaslatot, amely a külső energiaellátást érintő vészhelyzetekben gyors és összehangolt válaszintézkedéseket tesz lehetővé.

„Jelenleg hiányoznak az eszközeink” - nyilatkozta Barroso. „Igaz, hogy nincs Alkotmányunk, az új alkotmánytervezet pedig valóban több kompetenciát adott volna a kezünkbe az energiapolitika terén” - mondta a Bizottság elnöke.

A javaslat szerint rendszeresen stratégiai energiaügyi értékelést kellene készíteni, amely cselekvési tervet fogalmazna meg, nyomon követné az előrelépéseket, azonosítaná az új kihívásokat és az azokra adott válaszokat az energiapolitika valamennyi szegmensében.

A zöld könyv hat kiemelt témával foglalkozik, melyek a belső piac megvalósítása, a tagállamok közötti szolidaritás, a fenntarthatóbb, hatékonyabb és diverzifikáltabb energiaforrások használata, a globális felmelegedés jelentette kihívás, a stratégiai energia-technológiai terv, valamint a közös külpolitika az energiaügy területén.

A belső piac megvalósításával kapcsolatban a Bizottság javasolja az európai energiahálózattal kapcsolatos új szabályozás kialakítását, elsőbbségi terv kidolgozását, egy európai energiaügyi szabályozó hatóság felállítását.

A tagállamok közötti szolidaritás megteremtésével a Bizottság az energiaellátás zavartalan biztosítását szeretné elérni. A tervek között szerepel az Európai Energiaellátási Megfigyelőközpont létrehozása valamint az olaj- és gázkészletekre vonatkozó hatályos közösségi jogszabályok átdolgozása az esetleges ellátás-kiesések kezelésére.

A fenntarthatóbb, hatékonyabb és diverzifikáltabb energiaforrások használatát a testület továbbra is tagállami hatáskörben hagyná, ám mivel egy adott tagállam választásai elkerülhetetlenül hatással vannak a szomszéd országok, illetve egészében véve a Közösség energiaügyi biztonságára a stratégiai értékelések készítésekor ezt a kérdést is figyelembe vennék. Az elemzés kiterjedne az energiapolitika összes vetületére, és értékelné a különféle energiaforrások valamennyi előnyét és hátrányát, a széntől kezdve a nukleáris energiáig. Ez elősegíthetné, hogy az ellátásbiztonság érdekében közösségi szintű célkitűzéseket fogalmazzanak meg, ugyanakkor nem sérülne a tagállamok azon joga, hogy maguk határozzák meg használt energiaforrásaikat.

A Bizottság számos intézkedést javasol a globális felmelegedés jelentette kihívás kezelésére, melyek közül kiemelten kezeli az energiahatékonysági cselekvési terv kidolgozását. A terv intézkedéseket azonosít, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EU 2020-ig 20 százalékos energia megtakarítást érjen el. A zöld könyv javasolja, hogy az EU a megújuló energiaforrásaira vonatkozóan is készítsen ütemtervet, lehetséges határidőként pedig 2020-at, illetve az azt követő éveket jelöli meg: addigra olyan stabil befektetési környezetet kell teremteni, amely elősegíti a versenyképesebb megújuló energia előállítását Európában.

Az energia-hatékony és szénszegény technológiák nemzetközi piaca gyors ütemben nő, nagyságrendje az elkövetkező években euró-milliárdokban lesz mérhető. A zöld könyv stratégiai energia-technológiai terv kidolgozását tűzi ki célul, amely elősegítheti, hogy az európai vállalatok világpiaci vezető szerepet töltsenek be az új technológiák és eljárások terén.

Végül a zöld könyv hangsúlyozza az energiaügy területén a közös külpolitika fontosságát.

A tagállamok vezetői márciusban esedékes ülésükön kiemelten foglalkoznak az energiaüggyel.

A zöld könyv elérhető itt.

  • kapcsolódó anyagok
ENERGETIKA