A szerkezetátalakításokról és a foglalkoztatásról címmel írt saját kezdeményezésű parlamenti jelentést a francia szocialista Jean Louis Cottigny. Ebben a képviselők elítélik az előnyugdíjazást, és „erkölcstelen és rabló eljárásnak” tartják, ha a vállalatok tisztán spekulációs, profitmaximalizációs célból bocsátják el munkavállalóikat és szervezik át tevékenységüket.

A jelentés szerint „a szerkezetváltások az ipari változások sajátos formáját és általában a vállalatok hirtelen történő és gyakorta kényszerű alkalmazkodási folyamatát jelentik a gazdasági környezet diktálta követelményekhez”.

A globalizáció szükségszerűvé teszi a változtatásokat, a vállalati szerkezetváltásokat kikényszerítő nehézségeket ugyanakkor nemcsak a belső piac elmélyítése és a nemzetközi kereskedelem felé történő nyitás okozza, hanem az is, hogy a vállalatok nem képesek kellő mértékben felkészülni és alkalmazottaikat felkészíteni a modernizációs és szerkezetátalakítási folyamatokra – áll a szövegben.

A jelentés szerint „a szerkezetváltásoknak nem kell feltétlenül egyet jelenteniük a társadalmi visszalépéssel és a gazdasági veszteséggel, feltéve, ha azokat megfelelően előkészítik, ha a vállalkozások a szakszervezetekkel folytatott párbeszéd útján azokat hatékonyan és gyorsan tudják kezelni, ha a vállalkozások megelőző intézkedései és az állami fellépés hozzájárulnak ahhoz, hogy azokat jó feltételek között hajtsák végre, és ha a vállalkozások alkalmazottaik folyamatos továbbképzése révén azokra felkészülnek”.

A parlamenti szakbizottság úgy vélte, a „vállalati szerkezetváltásokra csak akkor kerülhet sor, ha azok indokoltak, vagyis a munkahelyek megmentése vagy vállalatok termelékenységének és versenyképességének fokozása céljából, és hogy azok nem alkalmazhatók a jövedelmezőség elbocsátások árán való növelésére vagy olyan tisztán pénzügyi, illetve spekulatív célból, mint a nyugdíjalapokból vagy részvényalapokból származó többletbevétel megszerzése”. Ezeket a jelentés „erkölcstelen és rabló eljárásoknak” nevezi.

„A szerkezetátalakítások első áldozatai az elbocsátott alkalmazottak, minden esetben elsődlegesen őket kell támogatásban részesíteni, valamint az átalakított vállalkozás kapcsolódó gazdasági tevékenységeit, különösen az alvállalkozóként működő kis- és középvállalkozásokat” – áll a szövegben. A képviselők „a szerkezetváltások rejtett hatásai között” elítélik a foglalkoztatott munkavállalók előnyugdíjazását, „mivel ezek a munkavállalók az életkorukból adódóan a legkevésbé foglalkoztathatók, ami magas pénzügyi terheket ró a társadalomra, valamint szakmai kompetenciájuk elvesztésével és a munkaerő-hiány abszurd kockázatával jár”.

A képviselők szerint „az európai vállalkozások többek között azért vannak nehéz helyzetben, mert nemzetközi szinten nincs elegendő mértékű szabályozás a szellemi tulajdon védelme és a hamisítás elleni harc területén”. Ezért az EP arra kéri „az Európai Unió kereskedelmi partnereit, hogy vezessenek be törvényeket a szellemi tulajdon védelméről, és kéri a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg a hamisítás elleni eredményes harc érdekében.