Vita a munkavállalók szabad mozgásáról

2006.03.14. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az unión kívülről érkező munkavállalók előnyösebb helyzetbe kerülhetnek az új tagállamok polgáraihoz képest - legalábbis ebben a témában nyújtottak be kérdést liberális képviselők, köztük Szent-Iványi István. A kapcsolódó vitában három magyar képviselő mellett az Európai Bizottság nevében Franco Frattini is felszólalt hétfőn este.

Három liberális képviselő, köztük Szent-Iványi István és a frakcióvezető, Graham Watson nyújtott be szóbeli kérdést „A munkavállalók szabad mozgása és az átmeneti időszakok” címmel. A vitában a kérdésfeltevő Szent-Iványin kívül felszólalt az ebben a témában parlamenti jelentést előkészítő néppárti Õry Csaba és a szocialista delegációvezető, Tabajdi Csaba is. A kérdésre Franco Frattini uniós biztos reagált az Európai Bizottság részéről

Szent-Iványi: mobilitás vagy paródia

Szent-Iványi István a hétfő esti vitában azt mondta, április 30-ig kell dönteniük a tagállamoknak, megnyitják-e munkaerőpiacaikat. „Ettől a döntéstől függ, hogy ez az év valóban a munkavállalói mobilitás éve lesz, vagy pedig annak a paródiája. Nem tűrhetjük, hogy az új tagállamok munkavállalói továbbra is másodrendű, sőt, bizonyos tekintetben harmadrendű szereplői legyenek a munkaerő piacnak” - fogalmazott a képviselő

Szent-Iványi utalt az Európai Bizottság nemrég közzétett jelentésére, amely „egyértelművé tette, hogy a régi tagállamokban meglévő félelmek és szorongások megalapozatlanok”. A szövegből a képviselő szerint kiderül: azok az országok, amelyek szabaddá tették a munkaerő mozgását az új tagállamokból, nyertessé váltak, csökkent náluk a munkanélküliség és a feketemunka aránya is..

A képviselő azt mondta, az eddigi, másodrendűség helyett „az új tagállamok állampolgárai január 23-a óta bizonyos tekintetben harmadrendűvé váltak”. Ekkor lépett életbe ugyanis az az irányelv, „amely kimondta, hogy a legalább öt éve jogszerűen az unióban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok (vagyis nem uniós tagállam polgárai - a szerk.) számára biztosítani kell a munkavállalást és a letelepedés jogát”, ami azt jelenti, „hogy ők is előnyösebb helyzetben vannak, mint az új tagállamok munkavállalói”.

Szent-Iványi üdvözölte, hogy Írország, Nagy-Britannia és Svédország Finnország, Spanyolország és Portugália is feloldja a munkaerőpiaci korlátozásokat, egyben hasonló lépést vár Franciaországtól, Hollandiától és Belgiumtól is.

Frattini: lehetetlen a hátrányos megkülönböztetés

Az Európai Bizottság képviseletében, annak egyik alelnöke, Franco Frattini reagált a felvetésre. A biztos azt mondta, az új tagállamokkal kötött csatlakozási szerződések biztosítják, hogy a hosszú idejű tartózkodásról szóló irányelvet és a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti intézkedéseket egyidejűleg alkalmazzák.

A csatlakozási szerződések szerint ugyanis munkaerőpiacukon a korlátozásokat fenntartó államoknak is elsőbbséget kell adniuk az új tagállamok polgárai javára a harmadik államból érkezőkkel szemben - mondta a biztos.

Frattini szavai szerint a régi tagállamokban tartózkodási engedéllyel bíró új tagállambelit sem lehet hátrányosabban kezelni az ugyanott élő harmadik országbelivel szemben. Az irányelv szerint - tette hozzá a biztos - az új tagállamokban hosszú ideje letelepedett harmadik országbeliek sem rendelkezhetnek több joggal, mint annak az országnak a polgárai.

„Ez más szavakkal azt jelenti, hogy egy másik tagállamban történő munkavállalás esetén a régi tagállam nem biztosíthat szabad hozzáférést munkaerőpiacához egy harmadik államból érkező, hosszú távon letelepedett számára, ha ugyanezt a szabad hozzáférést nem biztosítja az új tagállam polgára számára” - mondta Frattini, hozzátéve, hogy a közösség előnyben részesíti az európai polgárokat.

A biztos szerint az irányelv csak a csatlakozási szerződések fényében alkalmazható, tehát nincs szükség jogszabályi változtatásra, mivel az új tagállami polgárok hátrányos megkülönböztetése lehetetlen. Frattini azt mondta, a bizottság amúgy egyetért azzal, hogy jobb tájékoztatásra lenne szükség a kérdésben, ezért várhatóan levélben fogja értesíteni a tagállamokat a pontos szabályozásról.

Õry: pontos eljárási rendet

Õry Csaba a néppárti frakció nevében azt mondta, a vitatott irányelv úgy rendelkezik, „hogy azon harmadik országbeliek részére, akik a második tagállamban huzamos tartózkodási engedélyt szereztek, biztosítani kell a munkaerőpiacra való belepést”. A „biztosítani kell” kifejezést - tette hozzá a képviselő - „úgy kell értelmezni, hogy a munkavállalási engedély kiadását nem lehet megtagadni abban az esetben, ha az érintett személyek a huzamos tartózkodás jogosultságát már megszerezték”.

„Ebből az következik, hogy a második tagállamban kibocsátott huzamos tartózkodási engedély gyakorlatilag magában foglalja a munkavállalási engedélyt. Ez azt jelenti, hogy ha már megvan a vállalati fogadókészség a célországban, akkor a többi tagállamból érkező nem uniós polgárok belépése a munkaerőpiacra automatikus és nem korlátozható, míg az új tagállamok polgárai esetében egyértelműen korlátozott és korlátozható.” - fogalmazott a képviselő.

Õry Csaba, visszautalva Frattini szavaira azt mondta, nem egyszerűen egy a tagállamokhoz küldendő levélre, hanem egy olyan eljárási rendre lenne szükség, amely pontosan tisztázza, hogyan kell eljárni, „amikor versenyhelyzetbe kerül egymással egy harmadik országbeli és egy uniós polgár”.

Tabajdi: a szabad munkavállalás nem kegy, hanem ésszerű döntés

A szocialista Tabajdi Csaba azt mondta, „szeretnénk egyenrangú polgárai lenni az uniónak. A munkaerőpiac megnyitása és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása nem ajándék vagy kegy, hanem a kilenc régi tagállam ésszerű döntése, amely az Európai Unió összes állampolgárára nézve kedvező hatásokkal járna”.

Tabajdi reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Királyság, Írország, Svédország és a most hozzájuk hasonlóan döntő Finnország, Spanyolország és Portugália mellett „a még maradék kilenc régi tagállam is kedvező döntést hoz”, és megnyitja munkaerőpiacát.

A brit, ír és svéd tapasztalatok alapján Tabajdi szerint „a tömeges bevándorlással és szociális dömpinggel kapcsolatos vádak és félelmek egyszerűen alaptalanok”.

Tabajdi szerint „képmutatás, hogy a korlátozásokat fel nem oldó kilenc tagállam unión kívüli országokból beengedi a munkaerőt, míg az új tagállamok munkavállalóitól ezt megtagadják” A képviselő szerint a Frattini által előadott érvelés „csak azokban az országokban igaz, amelyek megnyitották a munkaerőpiacot. Ott valóban van lehetőség előnyt adni az új tagállamok munkavállalóinak a harmadik országokkal szemben. Ott, ahol nem nyitották meg, ez a kérdés föl sem merül.”

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT