“Az európai elfogatóparancs továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb igazságügyi együttműködési eszköze például a terrorizmus vagy a kiterjedt bűnözés elleni küzdelemben” – áll Adeline Hazan jelentésében, amelyet szerdán 521-99-36 arányban fogadott el az Európai Parlament.

A szöveg szerint az Európai Bizottság által elvégzett első értékelés azt mutatja, hogy „az európai elfogatóparancs hatékonynak bizonyult a lassú, nehézkes és mára idejét múlttá vált kiadatási mechanizmushoz képest”, az előrelépés fontos tényezője pedig az, hogy a politika nem avatkozhat be az eljárásba.

A jelentés megjegyzi, hogy az európai elfogatóparancs az EU-Szerződés 31. és 34. cikkén alapuló harmadik pillér eszköze, ezért az Európai Parlament szerepe annak elfogadásában és értékelésében „sajnos korlátozott”.

A jelentés emlékeztet arra, hogy Dánia, Finnország, Svédország és Norvégia 2005. december 15-én aláírta az északi országok elfogatóparancsának bevezetéséről szóló egyezményt, amely – annak ellenére, hogy az európai elfogatóparancs elveire és szerkezetére épül – mintaképéhez képest hatékonyabb átadási rendszert valósít meg.

A parlament többek között azt kéri a tanácstól, biztosítsa, hogy a tagállamok nem vezetik be újra a kettős vád módszeres ellenőrzését saját állampolgáraik esetében, és egyetlen politikai hatóság sem avatkozhat be az európai elfogatóparancs alkalmazásába.

A képviselők arra is kérik a tanácsot: „ügyeljen arra, hogy a tagállamok késlekedés nélkül hozzák meg a szükséges intézkedéseket azoknak az alkotmányos vagy jogi akadályoknak a felszámolására, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot nem lehet az állampolgáraik esetében alkalmazni”.