Rugalmasabbá tennék az európai parlamenti pártok finanszírozási szabályait a képviselők. A csütörtökön 498-95-7 arányban elfogadott jelentés szerint az európai pártok a mostaninál jobban segíthetnének a polgárok és az unió közötti szakadék áthidalásában is.

2003 novembere óta európai parlamenti és tanácsi rendelet foglalkozik az európai szintű politikai pártok finanszírozásával, és a rájuk vonatkozó egyéb szabályokkal (2004/2003/EK).

A Jo Leinen (szocialista, német) által készített saját kezdeményezésű parlamenti jelentés most a jogszabály tapasztalatait értékeli.

A szöveg üdvözli, hogy „a rendelettel első lépésként jogi keretet hoztak létre az európai politikai pártok számára”, a pártok viszont számos helyen pontosítanák a szabályozást.

A jelentés szerint „az európai pártok közpénzekből történő finanszírozása európai szinten a Szerződés 191. cikke alapján történik”. A 2005-ös költségvetési évre a nyolc európai párt 8,4 millió eurót, termekre, technikai támogatásra, valamint tolmácsolásra pedig további 20 ezer eurót kapott.

A szöveg problémaként említi, hogy „a jelenlegi szabályozás szerint a politikai pártok nem részesülhetnek egy évnél hosszabb időre szóló pénzügyi garanciában, mivel a kapott támogatások évről évre kerülnek meghatározásra, és azok teljes mértékben a hivatalos elismerésre pályázó pártok és a bennük helyet foglaló európai parlamenti képviselők számától függenek”.

„A jelenlegi helyzetben a pártok nagyban függenek az Európai Parlamenttől, mivel csak akkor tudják fedezni a hosszú távú elkötelezettségeket, ha folyamatos és garantált támogatást kapnak az EP-től”- fogalmaz a jelentés.

A jelenlegi rendszer nem ösztönzi takarékoskodásra az európai pártokat, a számukra kötelezően előírt öt költségvetési fejezet közötti pénzátcsoportosítási lehetőség pedig korlátozott. Ez nem teszi lehetővé, hogy a pártok év közben megváltoztathassák politikai prioritásaikat – áll a szövegben.

Ráadásul jogi értelemben néhány párt belga non-profit szervezetnek minősül, mások nemzetközi non-profit szervezetként működnek, ezért más-más adózási és egyéb szabályok vonatkoznak rájuk.

A képviselők szerint „a polgárok és az európai intézmények között szakadék húzódik, ami arra vezethető vissza, hogy ezidáig elégtelen volt a politikai kommunikáció és tájékoztatás az európai politikáról. Az EP úgy véli, hogy „az európai szintű politikai pártoknak csúcsszervezetekből életerős, az európai politika alternatíváihoz a társadalom minden szintjén kötődő szereplőkké kell válniuk, és erőfeszítéseket kell tenniük a valódi polgári részvétel megteremtéséért, nem csupán az európai választásokon, hanem az európai politikai élet többi területén is”.

A jelentés számos javaslatot tesz a pártfinanszírozás átláthatóbbá, rugalmasabbá tételére.

Így például a szöveg szerint „az európai politikai pártokat olyan helyzetbe kell hozni, hogy hosszú távú finanszírozási terveket készítsenek. Ezért szükséges, hogy saját forrásaiknak a kiadásokra előírt 25%-nyi önfinanszírozási részen túl fennmaradó részeit – különösen az adományokból és a tagdíjakból származókat – tartalékok képzésére használhassák.”

A finanszírozási megállapodást a képviselők szerint „úgy kellene módosítani, hogy lehetővé váljon a pénzügyi eszközök jelentősebb részének a kategóriák közötti átvitele”, és „lehetőséget kellene teremteni arra, hogy a pártok által előterjesztendő éves munkaprogramot olyan rugalmasan lehessen kezelni, hogy a pártok politikai munkájukban is megfelelően tudjanak reagálni a váratlan eseményekre”.

„A finanszírozás hatékony lebonyolítása érdekében a pártok zárójelentésének benyújtására vonatkozó határidőt a következő év május 15-re kellene áthelyezni” – javasolja a jelentés.

Gurmai: nemek közötti egyenlőséget a pártokban is

A pártok döntő szerepet játszanak a demokratikus értékek, a szabadság, a tolerancia, a szolidaritás és a nemek közötti egyenjogúság terjesztésében – mondta a vitában a szocialista Gurmai Zita. A képviselőnő szerint emellett a polgárokkal Európa jövőjéről folytatott vitában is kulcsszerepet kell játszaniuk a pártoknak.

Gurmai bírálta az Európai Néppártot, mondván, képviselői a szakbizottságban nem szavazták meg azt a módosító indítványt, amely a nemek közötti egyenlőség jegyében a pártokat a pozíciók elosztásánál a férfi-nő arány figyelembe vételére ösztönözte volna.