Törvény zárt ki szavazókat a választási részvételből

2006.03.24. Magyar Hírlap Online / Joó Hajnalka

Több tucat honfitársunk eshet el a szavazás lehetőségétől a választási törvény egyik hézagja – a jogalkotók figyelmetlensége – miatt. A helyzet szakértők szerint nem alkotmánysértő, de ez aligha vigasztalja azokat, akik nem szavazhatnak.

Néhány tucat választót érinthet, mégsem mondható jelentéktelennek az a választási eljárási törvényben lévő joghézag, amely miatt a választás első fordulójának időpontjában külföldön tartózkodó szavazók egy része nem élhet választójogával.

A tavaly módosított választási törvény szerint az a választó, aki előre tudja, hogy a választás időpontjában nem lesz Magyarországon, kérhette felvételét a külképviseleti névjegyzékbe, és így annak az országnak a konzulátusán, nagykövetségén adhatja le voksát, ahol majd éppen tartózkodik. Miután a törvény azonban azt is kimondja, hogy a szavazatszámlálás összehangolása miatt a külképviseleti szavazásokra a magyarországi voksolás előtt egy héttel kell sort keríteni, a választók mindazon része elesik a lehetőségtől, aki április 2-án még itthon van, de 9-én már külföldön. Õk ugyanis 2-án idehaza még nem, 9-én, külföldön viszont már nem élhetnek szavazójogukkal.

A külföldön szavazni kívánók nagyságrendjéből kiindulva néhány tucat, esetleg néhány száz választó járhat pórul a hiányos szabályozás miatt, ám mivel a választójog az alaptörvény értelmében mindekit megillet, alkotmányjogászok szerint nem menti a törvényhozókat, hogy csak keveseket érint a probléma.

Halmai Gábor úgy véli, az anomália egyértelműen olyan lyuk a törvényben, amelyre a pillanatnyi szabályok szerint nem is lehet megoldást találni. Bár az Országos Választási Bizottság tagja szerint előfordulhat, hogy néhány érintett esetleg megtámadja a törvényt az Alkotmánybíróságon, a panasz nem állna meg a testület előtt, mert a gondot okozó időbeli eltolásra a törvénynek megfelelő indoka van: az, hogy a külföldi voksok időben beérkezzenek.

Kolláth György ennél tovább megy: bár a jogszabály szerinte sem mondható egyértelműen alkotmányellenesnek, a törvényhozók alkotmányos mulasztása egyértelműen felvethető, amiért nem gondoltak végig minden lehetőséget. Bár az, hogy mi miatt maradt lyuk egy törvényben, egy választásból kizárt szavazó vagy egy a problémával kapcsolatos bedvány elbírálása szempontjából lényegtelen, a pártok Kolláth jóindulatú felvetésével szemben nem feledékenységből vagy figyelmetlenségből nem pontosították a szabályokat – a lehetőség ugyanis felvetődött –, csak a külföldi voksolás részleteivel kapcsolatos nézetkülönbségeik miatt, gyakorlatilag tehetetlenségből nem tömték be a joghézagot.

A kormánypártok – emlékezetes – elektronikus, az MDF pedig levélben történő szavazást javasolt, amivel egyformán biztosítani lehetett volna a külföldi és hazai választás egyidejűségét, a Fidesz azonban nem volt hajlandó áldását adni a világszerte bevált, a párt szerint viszont visszaélésekre lehetőséget adó módszer elfogadására.

  • kapcsolódó anyagok
VÁLASZTÁS