Szolgáltatási irányelv: az EP változata az alap

Az EU vezetői csúcsértekezletükön rábólintottak, hogy az Európai Bizottság az EP által elfogadott, a legellentmondásosabb elemeket már nem tartalmazó változatot vegye alapul a szolgáltatási irányelv módosításakor.

A múlt heti EU-csúcs (2006. március 23-24.) után kiadott ún. elnökségi következtetések szerint a tagállamok elfogadják, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament által első olvasatban elfogadott szöveget alapul véve fogalmazza újra a tervezett szabályozás szövegét.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint ez azt jelenti, hogy a szabálytervezet az EP által elfogadott - egyébként erősen felvizezett - változata valósulhat meg. A megfogalmazást Angela Merkel német kancellár is pozitívan értékelte, hiszen a Parlament által elfogadott szöveg német „segítséggel” született.

Chirac francia elnök úgy nyilatkozott, hogy tekintve, hogy Franciaország a világon a negyedik legnagyobb szolgáltató, az országnak érdekében áll a szolgáltatási piac megnyitása. Ugyanakkor - fogalmazott Chirac - munkavállalóink és fogyasztóink érdekeit is meg kell védenünk.

A liberálisabb irányelvet váró tagállamok azonban koránt sem elégedettek. Nagy-Britannia, Írország, Hollandia és a 2004-ben csatlakozott tagállamok sokkal ambiciózusabb direktívát szeretnének elfogadtatni. A meccsnek azonban még nincs vége, hiszen az Európai Bizottság április 4-én teszi közzé a Bolkestein direktíva újrafogalmazott tervezetét, amely második olvasatra a Parlamentbe kerül, majd azt a tagállamok minősített többségének kell elfogadnia.

Az Európai Parlament február közepén szavazta meg a szolgáltatási irányelvet. A direktíváról született néppárti és a szocialista megállapodás szerint a fogyasztóvédelemre vagy a szociálpolitikára hivatkozva nem lehet megakadályozni a szolgáltatásnyújtást, ám még így is elegendő korlátozás marad a tagországok tarsolyában. Az EP által elfogadott változat szerint nem kellene alkalmazni a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét, ha az adott tagország veszélyeztetve látja köz- és szociális biztonságát, közrendjét, illetve környezetvédelmi vagy közegészségügyi kifogásokat támaszt.

A származási ország elvét az irányelv immár nem tartalmazza és a képviselők végül a szociális, egészségügyi, valamint a közlekedési szolgáltatókat is kivették az irányelv hatálya alól. Az oktatási, kulturális szolgáltatókra, valamint a víz és gázszolgáltatókra azonban vonatkozik az irányelv.

A származási ország elve helyett a mostani megállapodás szerint minden az EU-ban alapított vállalatnak joga van ahhoz, hogy bármely más tagállamban szolgáltatásokat nyújtson és a tagállamoknak minden létező akadályt el kell törölniük, amivel a más tagállamokban alapított cégek találkozhatnak. A munkavállalóikat kiküldő cégeknek azonban, meg kell majd felelniük a befogadó ország minimum munkaügyi, szociális és környezetvédelmi szabályainak.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT