Sólyom László köztársasági elnök vélhetően az ügyészség autonómiáját kívánja hangsúlyozni azzal, hogy még a választások előtt megnevezi jelöltjét a főállamügyészi tisztségre. Az államfő az ügyészi hierarchián kívül az egyetemek büntetőjogi tanszékein s volt alkotmánybírósági munkatársai között keresheti Polt Péter utódját.
“Egy államfő ne tegye ki magát annak, hogy a parlament leszavazza” – néhány hónappal ezelőtt még így nyilatkozott a sajtónak a köztársasági elnök. Sólyom László most azonban pontosan ezt kockáztatja, amikor a parlamenti pártokkal való egyeztetés nélkül készül bejelenteni: kit javasol megválasztani a legfőbb ügyészi posztra. A jövő héten esedékes elnöki nyilatkozattal az államfő voltaképpen érvénytelennek minősíti az 1990 óta kialakult szokásjogot. Göncz Árpád és Mádl Ferenc egyszer sem mulasztotta el kikérni az országgyűlési frakciók véleményét az olyan személyi döntések előtt, amiket végső soron a parlamentnek kell meghoznia.
A korábban passzív elnöki politikát ígérő Sólyom nyilvánvalóan az államfői hatalom erejét kívánja kifejezésre juttatni a főállamügyész egyszemélyi jelölésével. A gesztus demonstratívnak ígérkezik tehát, de talán nem lesz egészen öncélú. Az új metódus hozzájárulhat a legfőbb ügyészi tisztség erősen megtépázott tekintélyének megszilárdításához. A sorozatos parlamenti leszavazások miatt a vádhatóság első embere iránti bizalom az elmúlt években oly mértékben megkopott, hogy a legfőbb ügyészi tisztség az egyik leglabilisabb közjogi poszttá vált az egész államszervezetben. Sólyom most kísérletet tesz arra, hogy a fővádló személyével kapcsolatos megosztottságot enyhítse.
“Ha az elnök a jelenlegi testületből jelöli az új legfőbb ügyészt, az egyfajta legitimálása lesz a jelenlegi vádhatóságnak. Ha viszont kívülről választ valakit, úgy ezzel azt üzeni, hogy reformlépéseket tart még szükségesnek az ügyészségen” – mondta a HVG-nek az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának 1998-2002 közötti elnöke, a büntetőjogász Hack Péter. A szakértő úgy látja, mindmáig nincs igazán tisztázva, milyen változásokra volna szükség az ügyészségen a nyomozóbírák, az ombudsmanok és a kormánytól független jogvédő szervezetek megjelenése nyomán. Hack szerint egyébként a rendszerváltás óta felnőtt egy új nemzedék az ügyészségen, s a következő főállamügyész akár közülük is kikerülhet. A vádhatóságnak azonban az 1970-es években is volt egy olyan időszaka, amikor viszonylag jó színvonalú szakmai munka folyt a testületben, az akkor szocializálódott ügyészek közül is választhat valakit Sólyom – véli Hack.
Bővebben: http://hvg.hu/…2/page2.aspx
