Össztűz alatt az aranyrészvény

2006.04. 3. Magyar Hírlap Online / F. Szabó Emese

Kötelezettségszegési eljárást folytat Brüsszel Magyarország ellen az aranyrészvény-szabályozás hiányosságai miatt. Hazánk az őszig kért és kapott haladékot az új, EU-konform szabályozás megalkotására.

Uniós kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen az állami szavazatelsőbbséget biztosító aranyrészvény intézményével kapcsolatos szabálytalanságok miatt. Az Európai Bizottság még december végén tájékoztatta a kormányt az eljárás megindításáról; a válaszlevelet februárban küldte meg Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Ebben a miniszter a választásokra hivatkozva türelmet kért Brüsszeltől, és azt ígérte, őszig a kormány mindenképpen rendezi a kérdést. A kért haladékot az Európai Bizottság megadta.
A levélváltásról a kormány nem tájékoztatta a közvéleményt, az eljárás ugyanis ebben a kezdeti szakaszában még nem nyilvános.

A bizottság kifogásai szerint az aranyrészvény-tulajdont számos magyar vállalatnál sem a közhasznúság, sem nemzetstratégiai érdek nem indokolja. Az államnak emellett az aranyrészvény túlzott beleszólási jogot biztosít a klasszikus vállalati döntésekbe (például szétválás, összeolvadás, tőkeemelés) is. Az állam jelenleg huszonkét társaságban birtokol aranyrészvényt.

Az eljárást érdemes komolyan venni, ellenkező esetben ugyanis a bizottság az Európai Bírósághoz fordul. Legutóbb Hollandiával történt ez meg, mert Brüsszel felszólítására sem alkotta meg a kötelező szabályozást. Az ügyben pillanatnyilag a főtanácsnoki indítványra várnak a felek. Hollandia esélyei nem túl jók, eddig egyedül Belgiumnak sikerült ugyanis saját szabályozását a bíróság előtt is megvédenie.

Hogy az új magyar szabályozás hogyan néz majd ki, egyelőre nem tudható, Baráth Etele legalábbis nem árult el részleteket. Hangsúlyozta azonban, hogy a szóban forgó cégek alapító okiratait külön-külön felül kell vizsgálni. Az egyik alapvetés mindazonáltal az, hogy az energetikai és a távközlési cégekben megtartsa az állam a vétójogát. Ezeken a területeken a bizottság engedélyezi is az állami befolyás megtartását, ugyanakkor az állami beleszólás mikéntjét szabályozni kell.

Az Országgyűlés egyébként még az uniós csatlakozás előtt napirendre tűzte az aranyrészvények szabályozásáról szóló törvényt. A javaslatot akkor vitára bocsátották, ám a részletes vita már nem zajlott le. A tervek szerint ősszel ugyanezt a törvényjavaslatot nyújtaná be a kormány.

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG