A Luxemburgi Bíróság munkaprogramja

2006.04. 3. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az április 3-tól április 7-ig tartó munkahét során elsősorban a csütörtöki napra koncentrálódnak az események, hiszen több ítélethirdetésre és főtanácsnoki indítvány benyújtására is sor kerül majd ekkor.

2006. április 6-án, csütörtökön sajtóközlemény segíti az érdeklődők tájékozódását a Federatie Nederlandse Vakbeweging (C-124/05) ügyben hozott ítéletről. A Bíróság által megválaszolandó fő kérdés itt az, hogy a ki nem vett és a következő évre átvitt éves rendes szabadság helyett nyújtható-e pénzbeli juttatás? Az ügy tényállása szerint a legalább négy heti rendes szabadság időtartama nem helyettesíthető annak fejében nyújtott juttatással, a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve. Az irányelv azonban nem tiltja a ki nem vett szabadságnak a következő évre történő átvitelét.

A holland szociális és foglalkoztatási minisztérium által kiadott tájékoztató szerint az előző évben fel nem használt és a következő évre átvitt, egyébként az irányelv szerinti minimális (négy hét) rendes szabadságba beleszámítandó napok a következő évben pénzbeli juttatásra válthatók. Egy holland bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a minisztériumi tájékoztatóban adott értelmezés összhangban van-e a munkaidőről szóló irányelvvel.

E napon újabb sajtóközlemény jelenik meg a General Motors Nederland és Opel Nederland kontra Bizottság (C-551/03) ügy ítéletéről, mely fellebbezés az Elsőfokú Bíróság ítélete ellen. A Bizottság 1996-ban vizsgálat alá vette az Opel említett értékesítési rendszerét, mivel úgy találta, hogy az Opel Nederland olyan szerződési feltételeket épített be koncessziós szerződéseibe, amelyek alapján a szerződéses kereskedők még a fogyasztók, illetve más szerződéses kereskedők részére történő értékesítés céljából is csak korlátozottan vagy egyáltalán nem végezhettek más EU-tagállamba irányuló exporttevékenységet. A Bizottság a vizsgálat eredményeként 43 millió euró versenybírsággal sújtotta az Opel Nederlandot. Az Opel Nederland ezután keresetet nyújtott be az Elsőfokú Bírósághoz, a Bizottság határozatának megsemmisítését, illetve a kiszabott versenybírság mérséklését kérve. Az Elsőfokú Bíróság lényegében megerősítette a Bizottság határozatát, de a kiszabott bírság összegét 35.475.000 euróra csökkentette (T-368/00). Az Opel Nederland most az Elsőfokú Bíróság ezen ítélete ellen nyújtott be fellebbezést az Európai Bírósághoz.

Főtanácsnoki indítványról szóló sajtóközlemény kerül kiadásra a Spanyolország kontra Egyesült Királyság (C-145/04) és az Eman és Sevinger (C-300/04) ügyekben.

A Matthews kontra Egyesült Királyság ügyben a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága úgy határozott, hogy az Egyesült Királyság megsértette a gibraltári polgárok szavazáshoz való jogát azzal, hogy számukra nem tette lehetővé az európai parlamenti választásokon való részvételt. Hogy megfeleljen a strasbourgi bíróság határozatának, az Egyesült Királyság egy új törvényt fogadott el, amellyel Gibraltárt az európai parlamenti választások vonatkozásában az ország délnyugati választókörzetéhez csatolta. Spanyolország ezt követően keresetet indított az Egyesült Királyság ellen, azt állítva, hogy az új brit törvény a szavazáshoz való jogot a közösségi jog által megengedettnél jóval szélesebb mértékben terjeszti ki, azzal a következménnyel, hogy nem európai uniós polgárok (azaz brit nemzetközösségbeli, gibraltári lakosú polgárok) is szavazhatnak az európai parlamenti választásokon. Ezen az előzőhöz jellegében hasonló, de attól teljesen eltérő tényállású Eman és Sevinger ügy tárgya az Európai Unió területéhez nem tartozó holland tengerentúli területek (Holland-Antillák és Aruba) lakosainak az európai parlamenti választásokon való szavazati joga.

Főtanácsnoki indítvány segíti a Bíróságot döntése meghozatalában a Bizottság kontra Hollandia (C-282/04) és Bizottság kontra Hollandia (C-283/04) egyesített ügyekben. A jogvita itt arról szól, hogy vajon az állam birtokában lévő aranyrészvények korlátozzák-e a tőke szabad mozgását, illetve a letelepedés szabadságát? A Koninklijke PTT Nederland NV-t 1998-ban két önálló társaságra választották szét: mindkét társaság alaptőkéje a törzsrészvényeken és az elsőbbségi részvényeken kívül egy ún. aranyrészvényből áll, melyhez bizonyos elsőbbségi jogok fűződnek. Ez a különleges részvény jelenleg a holland állam birtokában van.

A Bizottság szerint az ehhez a különleges részvényhez fűződő jogok a tőkemozgás és a letelepedés szabadságát korlátozzák és mindezek alapján annak megállapítását kéri az Európai Bíróságtól, hogy Hollandia elmulasztotta az EK-Szerződés 56. és 43. cikke alapján fennálló kötelezettségei teljesítését.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA