A jövő hét végétől hazánkban is szigorúbb törvények védik majd az internetről letölthető, szerzői jogvédett filmeket, zenéket és szoftvereket. Ám ettől nem várnak sokat a jogvédők. Új trend, hogy üzletet csinálnak a tartalmak illegális megosztásából.

K. Viktor, aki a cégbírósági adatok szerint az egri Netlogic-Web Kft. egyik tulajdonosa és vezetője, úgy érezheti: rátalált a tökéletes üzleti modellre. Cége egy internetes tárhelyet üzemeltet, amelyre bárki felrakhatja digitális tartalmát, s ezek letöltésére bárki egyhetes “bérletet“ vásárolhat egy ezerforintos emelt díjas sms-sel.

A honlapra ki van írva: az üzemeltető a tartalmakért felelősséget nem vállal. Nem csoda. A tizenhét felsorolt tár közül az egyikben száz – szerzői jog által védett – DVD-t kínálnak letöltésre (ezeket naponta cserélik) . Egy másikon negyven – szintén védett – népszerű számítógépes játékot és húsz, az Xbox játékkonzolon futó programot kínálnak. Összehasonlításképpen: a hipermarketekben kapható legolcsóbb akciós DVD-knek darabja kerül ennyibe.

A Magyar Hírlap szerint a táraságot tavaly körülbelül száz levélben szólították fel a jogvédő szervezetek, hogy – az elektronikus kereskedelemről szóló törvény értelmében – távolítsa el a jogsértő tartalmakat az általa üzemeltetett oldalakról. Ezt a társaság meg is tette, de ugyanaz a tartalom hamarosan megjelent egy újabb tárban vagy egy újabb lapon.

Tavaly összesen több mint 2200 hasonló levelet küldött ki az internetszolgáltatóknak a zene- és filmipar két legnagyobb érdekvédő szervezete, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) és a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért. A két szervezet ugyanis elsősorban az internetszolgáltatóknál, szerverüzemeltetőknél próbálja megállítani a védett tartalmak feltöltését az internetre. A helyenként némileg homályos jogszabályok hallgatólagosan elfogadott értelmezése ugyanis az: letölteni szabad, feltölteni tilos.

“Az internetes fájlcserélgető rendszerekkel kapcsolatban az az illúzió, hogy ez egy közösségi dolog, az emberek megosztják egymással a zenéiket, filmjeiket. De szinte mindig van valamilyen üzleti érdek“ – magyarázta lapunknak Horváth Péter, a ProArt igazgatója. A részben szerverekhez is kötött fájlcserélő rendszerek üzemeltetői például gyakran lemásolják és egy másik honlapon eladják a hálózat tagjaitól szerzett CD-ket, DVD-ket.

Kálmán András, az ASVA igazgatója azt tapasztalja: a Magyarországon működő körülbelül háromszáz internetszolgáltató közül sok kisebb mintha szándékosan támogatná az üzletelést az illegális letöltésekkel, ám ezt nem mindig könnyű bizonyítani. Ezzel együtt tavaly 238 jogi eljárást kezdeményezett a szervezet mintegy 350 milllió forint értékben, 2004-ben pedig 182 eljárást, 241 millió forint értékben. A szervezet becslései szerint évi 4,2 milliárdos kárt okoznak a filmiparnak összesen a kalózmásolatok.

A nagyobb internetszolgáltatókhoz egyébként alig néhány levél érkezik. A legnagyobb kábeles szolgáltató, a UPC az elmúlt fél évben csak öt esetben kapott levelet a jogvédőktől, míg a 19 ezer ADSL-előfizetőt kiszolgáló GTS Datanetnek még ennél is kevesebb esetben kellett felszólítania ügyfeleit arra: távolítsák el az illegális tartalmakat.

Az elektronikus kereskedelemről szóló jogszabály 2001 óta kötelezi az internetszolgáltatókat, hogy felkérés esetén intézkedjenek ügyfeleik illegális tartalmainak eltávolításáról. Ám a jogvédők szerint a kisebb szolgáltatók nem mindig tesznek eleget az ilyen kéréseknek.

Ebben azonban változást hozhat egy uniós irányelv magyar gyakorlatba való átültetése. Az április 15-étől hatályos új jogszabályok ugyanis könnyebbé teszik az internetszolgáltatók felelősségének a megállapítását, mivel erre a bíróságoknak nagyobb jogkört ad. A jogvédők azonban nem fűznek nagy reményeket az új jogszabályhoz. “A jog az csak jog. Annyit ér, amennyire alkalmazzák“ – véli Kálmán András. Õ a bírói gyakorlat szigorodásától és a legális letöltőhelyek terjedésétől várja a tisztulást. Horváth Péter viszont a társadalom szerzői jogdíjakhoz fűződő viszonyának megváltoztatásától reméli a megoldást.

 


 

Az alperesek megsértették a felperesek (K. Viktor és cége) üzleti jó hírét azzal, hogy az I. r. alperes (a Magyar Hírlap Kft.) által üzemeltetett Magyar Hírlap online-on 2006. április 5.-én „DVD a netről egy Forintért” címmel megjelent írásban – amit a II. r. alperes (a Jogászoknak Kft.) által üzemeltetett Jogifórum.hu s a III. r. alperes (a Tarján IV. Lakás és Garázsfenntartó Szövetkezet) által működtetett tktv.hu is átvett, s egy ideig ez utóbbiak honlapján elérhető is volt – annak elhallgatásával, hogy az I. r. felperest és cégét az Elektronikus kereskedelmi szolgáltatásról szóló törvény szerint nem terheli felelősség az általuk működtetett tárhelyeken elhelyezett tartalmakért, azoknak, ha illegálisak, csak jogosulti – meghatározott okirat formában történő – felszólításra való eltávolításra kötelesek, abban a hamis színben tüntették fel felpereseket, mintha a tárhelyek tartalmáért saját döntésük alapján nem vállalnának felelősséget.