Jóval olcsóbban vásárolhatnánk CD-t, DVD-t és MP3-lejátszót, ha csökkenne Magyarországon a nemzetközi szinten is példátlanul magasnak számító jogdíj, amelyet az üres adathordozókra vetnek ki. A jogdíjcsökkentéssel a ma virágzó feketekereskedelem is visszaszorulhatna.
Egy írható DVD kétszáz forinttól induló árába az idén fixen 110 forint jogdíj épül be, ez negyven forinttal alacsonyabb a tavalyi tarifánál. A CD-k jogdíja nem változott, az idén is 44 forint, vagyis nagyjából ugyanannyi, amennyit a feketepiacon kérnek egy korongért. A “kamionról lepottyant” nyers DVD-kért pedig ennek a dupláját kérik. Öt-tíz forinttal kerül többe, ha a vevő ragaszkodik a tokhoz, nem elégszik meg a hengeres, ömlesztett kivitellel.
A Digitális Adathordozók Felhasználóinak Közhasznú Egyesülete (DAFKE) az Európában kiemelkedően magasnak számító jogdíjakat hibáztatja azért, hogy a CD-k és DVD-k legális forgalmazása Magyarországon szinte kizárólag a kereskedelmi láncokra szorítkozik. A tizenegy legnagyobb hazai CD- és DVD-nagykereskedő céget tömörítő szervezet becslése szerint az összforgalom kilencven százaléka a szürke-fekete zónában zajlik. (Az Artisjus szerint “csupán” fele-fele az arány.)
Kalinovits Béla elnök úgy véli, egyszerűen meg lehetne fordítani az arányt: radikálisan csökkenteni kell a jogdíjakat, minimum a környező országok nagyon alacsony szintjére. A hazai CD negyvennégy forintjával szemben a régióban jellemzően egy-öt forint közötti a jogdíj, sőt a horvátoknál, a szerbeknél és az ukránoknál nem is számítanak fel ilyen többletköltséget.
Az elnök szerint a jogtulajdonosokat egyetlen fillér kár sem érné, hiszen a legális forgalom bővülésével a jogdíjbefizetés is nőne. Tavaly egyébként ebből a forrásból 2,4 milliárd forint gyűlt össze, hasonlóan a 2004-es évihez.
Az üres digitális adathordozókra azért vetnek ki átalány jellegű jogdíjat, hogy a jogtulajdonosokat valahogyan kompenzálják az egyébként széles körben törvényes, magáncélú másolásért. A lemezek mellett az MP3-lejátszók, az iPod és a mini “zenegépek”, valamint a memóriakártyák is jogdíjkötelesek. A jogdíj természetesen beépül az árakba, így a fogyasztóknak kell többet fizetniük.
A DAFKE már tavaly harcot indított a CD-k és DVD-k árába beépült jogdíj csökkentésére, s lobbitevékenységét az idén még erősíteni szeretné. Az egyesületnek a tavaly novemberi megalakulás után már nem maradt elég ideje, hogy az idei jogdíjakról szóló egyeztetésben érvényre tudja juttatni álláspontját, ám így is sikerült némi eredményt elérnie. Kalinovits szerint visszaverték például, hogy pendrive-okat bevonják a jogdíjköteles termékek körébe. Emellett sikerült az eddigieknél nagyobb kedvezményt kiharcolniuk a CD-k és DVD-k terén: bizonyos feltételek teljesítése esetén a szerzői jogdíjak mértékét megállapító Artisjus a CD-k esetében húsz-, a DVD-knél pedig ötvenszázalékos kedvezményt ad a jogdíjakból.
A DAFKE azonban korántsem elégedett, sőt nemrég az Alkotmánybírósághoz is fordult.
“Alapvetően az a bajunk, hogy a magyar művészek, kiadók érdekeit képviselő Artisjus dönt a kedvezményekről, s döntését utólag vissza is vonhatja – mondja Kalinovits Béla –, így a rendszer nem átlátható, nem ellenőrizhető, és a hátrányos megkülönböztetésre is alapot adhat.”
“A jogdíjakat az Artisjus más szerzői jogokat képviselő szervezetekkel közösen és a befizetők érdekképviseleteivel egyeztetve állapítja meg” – hangsúlyozza Gyertyánfy Péter, az Artisjus főigazgatója. Nem fogadja el a DAFKE érvelését, szerinte hiába csökkentenék a jogdíjakat, mert a fekete piac mozgatórugója az, hogy az olcsónál is van olcsóbb.
