Zöld könyv a lobbizásról és az átláthatóságról

Zöld könyvet adott ki a Bizottság az átláthatóságról, melynek nyomán nyilvános konzultációkon lehet vitázni a lobbizásról, a tagállamok információközlési hajlandóságáról és a Bizottság konzultációról is. Barroso a dokumentum kapcsán kijelentette: júniusban újra a napirendre veszik Európa jövőjét.

Barroso úgy nyilatkozott: „júniusban fogjuk megvitatni Európa jövőjét. Egy tanulságot azonban már most levonhatunk: nagyobb átláthatóságra és szigorúbb elszámoltathatóságra van szükségünk a közvélemény irányába, ha fenn szeretnénk tartani az európai döntéshozatal legitimitását.”

Az átláthatóság kapcsán felmerülő első számú kérdés a lobbizáshoz köthető. Az utóbbi időben aggodalmak merültek fel a lobbizási technikákkal kapcsolatban, amelyekről nem eldönthető, hogy túlmennek-e a legitim érdekképviselet határain vagy sem.

A Bizottság véleménye szerint a lobbizás a demokratikus rendszerek legitim része, ugyanakkor feltétlenül alkalmazni kell bizonyos normákat abban az esetben, ha valamely lobbicsoport befolyásolni szeretné az EU politikáit. A testület szerint közvéleménynek tudatában kell lennie a lobbisták európai intézményekre gyakorolt hatásával, az általuk képviselt érdekekkel, célkitűzéseikkel és finanszírozásuk módjával. A Bizottság ezért egy általa működtetett önkéntes nyilvántartási rendszert javasol, amely egyértelmű ösztönzőkkel segíti a lobbisták regisztrációját és amelyet az összes lobbista használna. Az EB kötelező etikai kódexet, de legalábbis minimumkövetelményeket tart szükségesnek, amelyet maga a lobbiszakma dolgozna ki. A testület szerint szükség van ellenőrzésre és szankcionálásra és egy külső felügyeleti szerv létrehozására, amely ellenőrzi az előírások betartását.

Az Európai Bizottság jobb tájékoztatást kíván adni az EU-pénzek felhasználásáról is. A Bizottság által központilag és közvetlenül kezelt, EU által finanszírozott politikák esetében már hozzáférhetőek az információk, ám az EU költségvetésének nagy részét (az EU költségvetésének 75,7 %-át, azaz évente 86,6 milliárd eurót) a tagállamokkal együttműködésben költik el. (Pl. a közös mezőgazdasági és halászati politika, a strukturális alapok, a Kohéziós Alap és az Európai Menekültügyi Alap.)

Az ilyen pénzekről szóló tájékoztatás azonban jelenleg a tagállamok hatáskörébe tartozik, és a témával kapcsolatos bármilyen nyilvánosságra hozatal az ő belátásuktól függ, ami az egyes tagállamokban igen eltérő. S bár az európai polgárok gyakran fordulnak az Európai Bizottsághoz az EU-költségvetés felhasználásával kapcsolatos információkért, a meglévő jogi keret kifejezetten megtiltja a Bizottság számára a kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételét.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG