Környezetvédelmi engedélyhez kötött útépítés esetén nem vonható el a szakhatósági hatáskör

2006.05. 5. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa (Holló András előadó alkotmánybíró, Kiss László és Kukorelli István alkotmánybírák) május 2-án hozott határozatában megállapította, hogy az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszünte­tésének engedé­lye­zéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 5/A. §-a alkot­mányellenes.

A megsemmisített rendelkezés szerint a környezetvédelmi enge­délyhez kötött utak építése esetén a környezetvédelmi, természetvédelmi és víz­ügyi ható­ságot nem kell szakhatóságként bevonni az eljárásba.

Az indítványozó azzal kereste meg az Alkotmánybíróságot, hogy a kör­nye­zetvé­delmi és vízügyi miniszter rende­letének támadott rendelkezése ellenté­tes a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, a tájvé­delmi szak­hatósági hatáskörbe tartozó enge­délye­zési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelettel, a közúti közle­kedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1) bekez­désével, valamint a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának köz­érdekűsé­géről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 12. § (2) bekezdé­sé­vel. Azzal érvelt, hogy a ma­gasabb szintű jogszabályi rendelkezések szakhatósági jogkört bizto­sítanak a termé­szetvédelmi hatóságoknak az útépítési engedélyezési eljárásokban, ezért a vitatott rendelkezés – amely kimondja, hogy a természet- és táj­védelmi ható­ságot nem szak­hatóságként kell bevonni az útépítésének engedélyezé­sére irányuló eljárásokba – magasabb színtű jogszabályokkal ellentétes. Álláspontja szerint a ter­mészetvédelmi és a tájvédelmi hatóság szakhatóság­ként való közremű­ködésének kizárása sérti az alkotmány 18. §-ában megállapított egészséges környe­zethez való jogot. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) AB határozat azon megál­lapítására is, hogy az állam a természetvé­delem jogszabályokkal biztosí­tott szintjét nem csökkentheti.

Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa megalapozottnak találta az indítványt. A határozat indokolásában rámutatott, hogy a természet védelméről szóló törvény a védett természeti értékek védelme érdekében szakhatósági jogkör­rel ruházza fel a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget min­den országos je­lentőségű védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő hatósági eljárásban. Ezek közül az eljárások közül külön neve­síti a nyomvo­nalas létesítmény és földmű építésével kapcsolatos hatósági eljárásokat. E hatáskört meg­állapító szabályok attól függetlenül biztosítják a természetvédelmi és tájvédelmi szakhatósági jogkör gyakorlását a fel­ügyelőségek számára, hogy az út építésére irá­nyuló engedélyezési eljárást megelő­zően sor került-e környezetvédelmi engedélye­zési eljárásra, vagy sem. Ezért a miniszteri rendeletnek az az előírása, mely kimondja, hogy a környezetvédelmi en­gedélyhez kötött utak építése esetén a környezetvé­delmi, természetvédelmi és víz­ügyi hatóságot nem kell szakhatóságként bevonni az eljárásba, ellentétes a törvény 39. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a kormány­rendelet 1. § (1) bekezdésében és mellékletének 8. a) pontjában foglalt rendelkezések­kel, ugyanis ezekben az ügyekben elvonja a felügyelőség törvényben, illetőleg kor­mányrendeletben megállapított természetvédelmi és tájvé­delmi szakhatósági hatás­körét. A határozat megállapította, hogy a jogalkotó a rendelet 5/A. §-ának megálla­pítása során túllépte az alkotmány 37. § (3) bekezdésében szabályo­zott rendeletalko­tási hatáskörét, így az alkotmányellenes.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG