Lassan fehéredik a szoftverpiac

2006.06. 1. Magyar Hírlap online / Németh Márk

Az illegális szoftverhasználat tavaly világszerte 34 milliárd dolláros kárt okozott. Hazánkban egy év alatt kismértékben csökkent a kalózprogramok aránya, ez részben a BSA - közismert nevén szoftverrendőrség - által indított, a kis- és a középvállalatokat célzó felvilágosító kampánynak, a NagyvizIT programnak köszönhető.

Minden harmadik számítógépes program illegális, azaz kalózmásolat volt tavaly a világon, emiatt 34 milliárd dolláros bevételkiesést szenvedett el a szoftveripar - derül ki a BSA üzleti szoftver szövetség és az IDC piackutató legfrissebb jelentéséből. A különböző országok mutatói között hatalmas eltérések tapasztalhatók: míg a szovjet utódállamokban gyakorlatilag nem találni jogtiszta szoftvert (96 százalék feletti illegalitási arány), addig Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban 21-28 százaléknyi csupán a kalózszoftverek aránya. Megfigyelhető azonban, hogy a világon sehol sem sikerült húsz százalék alá csökkenteni az illegalitási arányt, így még a "legtisztább" országban, az Egyesült Államokban is minden ötödik szoftver "fekete".

Ám hiába alacsony ez az arány, a világ legnagyobb szoftverpiacán így is óriási a veszteség. Egész pontosan 6,9 milliárd dollárt spóroltak a felhasználók a különféle programok jogosulatlan letöltésével, lemásolásával. Második a listán Kína, ahol 3,9 milliárd dollárra becsülik a kárt, miközben az illegalitási arány elérte a 86 százalékot. A BSA kimutatta, hogy ha a szoftver illegalitási arány globálisan a jelenlegi 35-ről 25 százalékra csökkenne, akkor ez akár 2,4 millió új munkahelyet, négyszázmilliárd dollár értékű növekedést és 67 milliárd dollárnyi adóbevételt eredményezhetne világgazdasági szinten.

Hazánkban az elmúlt években gyakorlatilag stagnál az illegális szoftverek aránya: noha tavaly alig két százalékponttal 42 százalékra mérséklődött ez a mutató. Bár kicsi piac a miénk, az ügyeskedők így is 22,2 milliárd forintos kárt tudtak okozni a szoftvergyártóknak.

"Örvendetes, hogy ha minimálisan is, de csökkent az illegálisan telepített szoftverek aránya, de a negyven százalék még mindig hihetetlenül magas, hasonló helyzetet egyetlen másik iparág sem tudna elviselni" - mondta Sarlós Gábor, a BSA Magyarország szóvivője. Ennek jegyében indította el tavaly szeptemberben a BSA országos felvilágosító kampányát. A NagyvizIT nevű program célkeresztjében a hazai kis- és középvállalatok álltak, náluk az országos átlagnál jóval magasabb, hatvan százalék körüli a hamis szoftverek aránya. "Meglepődtünk, hogy mennyire együttműködők voltak a vállalatok: kétszáznál is többet látogattunk meg, és csupán négy-öt olyan eset volt, amikor egy cég vezetői nagyon nem akartak találkozni velünk - számolt be tapasztalatairól Simonkovics Sándor, a BSA Magyarország elnöke. - Utólag jöttünk rá, hogy a vizitkampányunk témája, a szoftvergazdálkodásról, a jogi környezetről szóló tájékoztatás nagyon is érdekli a cégvezetőket, könyvelőket és jogászokat."

Úgy látták, sok cégvezető jogkövető szeretne lenni, de mivel nem látja át a vállalat informatikai rendszerét, nem ért hozzá, nem tud a legális szoftverhasználatról teljesen meggyőződni. A vállalatok számára így ingyenes tanácsadásként is felfogható a NagyvizIT program, a hazai számok kedvező alakulását látva hatásosnak bizonyult, ezért idén is folytatják a látogatásokat.

  • kapcsolódó anyagok
SZOFTVER
BSA