Az európai bíróságok munkaprogramja

2006.06. 7. JogiForum.hu

Június első két munkahetében az alábbi fontosabb ügyek kerülnek a Luxemburgban található európai bíróságok munkarendjére. A lengyel regisztrációs adót érintő Brzeziñski ügy Magarország számára különösen érdekes, hiszen hasonló problémát érint és jelenleg a mi regisztrációs adónkat is vizsgálja az Európai Bíróság.

Az Elsőfokú Bíróság 2006. június 7-én, szerdán adja ki sajtóközleményét az Österreichishe Postsparkasse AG kontra Bizottság (T-213/01) és a Bank für Arbeit und Wirtschaft AG kontra Bizottság (T-214/01) egyesített ügyben. Az ügy felperesei osztrák hitelintézetek, akik ellen a Bizottság 1997-ben indított eljárást a közösségi versenyszabályok megsértése miatt. Az eljárás megindítása után két hónappal az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is eljuttatta az említett dokumentumot a Bizottsághoz, egyúttal versenyhatósági eljárást kérve az érintett hitelintézetekkel szemben. A Bizottság 1999-ben közölte kifogásait a jelen ügy felpereseivel, azzal vádolva őket, hogy más osztrák bankokkal együttműködve versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek a banki költségek és az ügyfelekre alkalmazandó egyéb üzleti feltételek vonatkozásában. A Bizottság versenyhatósági eljárása során az FPÖ kérte a Bizottságtól az említett kifogásközlés részére történő kiadását, arra hivatkozva, hogy ő is az említett bankok ügyfele volt, és az eljárásban vizsgált tevékenységek miatt a pártot anyagi kár érte. Ezt követően a Bizottság értesítette az érintett bankokat arról, hogy a kifogásközlés bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát átadja az FPÖ-nek, amivel szemben a bankok aztán ellenvetéssel éltek. 2001 szeptemberében a Bizottság ennek ellenére határozatot fogadott el a kifogásközlés FPÖ részére történő kiadásáról, amely határozat ellen az osztrák bankok keresetet nyújtottak be az Elsőfokú Bírósághoz, kérve egyúttal ideiglenes intézkedésként a határozat végrehajtásának felfüggesztését az ítélet meghozataláig. Miután az Elsőfokú Bíróság a felfüggesztés iránti kérelmet elutasította, a Bizottság átadta az FPÖ-nek a kifogásközlés nem bizalmas változatát, amelyet aztán a párt tagja és egykori elnöke, Karintia tartomány kormányzója, Jörg Haider a sajtó rendelkezésére bocsátott. A felperesek jelen eljárásban azt kifogásolják, hogy az FPÖ-nek átadott dokumentum üzleti titkokat és egyéb bizalmas információkat tartalmazott, továbbá, hogy megsértették a védelemhez való jogát, az adattovábbítás pedig önmagában is a versenyeljárásokat szabályozó közösségi rendeletekbe ütközik.

Az Európai Közösségek Bírósága (EKB) a június 12-től június 16-ig tartó munkahét során 2006. június 13-án, kedden adja ki sajtóközleményét a Targhetti del Mediterraneo ügyben (C-173/03), melynek központi kérdése, hogy felelősséggel tartoznak-e tagállamok a közösségi jog végső fokú bíróságaik által történő megsértéséért, amennyiben e bíróságok e jogsértést jogszabályok értelmezése vagy a tények, illetve bizonyítékok értékelése során követték el?

E napon jelenik meg továbbá a főtanácsnoki indítvány a Németország kontra Európai Parlament és Tanács ügyben (C-380/03). A tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló 2003/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, a sajtóban és más nyomtatott kiadványokban történő dohánytermék-reklámozás kizárólag a dohányipar szakemberei számára szánt kiadványokra, és harmadik országokban nyomtatott és kiadott olyan kiadványokra korlátozódik, amelyeket elsősorban nem a közösségi piacra szánnak. A sajtóban és más nyomtatott kiadványokban történő minden egyéb reklám tilos. A sajtóban és más nyomtatott kiadványokban nem megengedett reklám tilos az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokban is. Emellett az irányelv tiltja a dohánytermékek rádióban történő reklámozásának minden formáját. Rádióműsorokat nem szponzorálhatnak olyan vállalkozások, amelyek elsődleges tevékenysége dohánytermékek gyártása vagy értékesítése. Németország az említett rendelkezések megsemmisítését kéri az Európai Bíróságtól. Álláspontja szerint ugyanis a közösségi jogalkotónak az említett területeken nem volt hatásköre, mivel a kérdéses tilalmak által érintett reklámok 99,9%-a semmilyen határon átnyúló dimenziót nem hordoz magában, így a tilalmak szinte kizárólag csak az egyes tagállamokon belüli reklámokat érintik, és ezért azoknak nincs közük a belső piac szabályozásához. A német kormány véleménye szerint a versenyt akadályozó tényezők felszámolása, illetve a reklámoknál előforduló visszásságok kiküszöbölése helyett az irányelv valójában egészségvédelmi okokból ír elő tilalmakat, azaz egy olyan területet von harmonizáció körébe, amelyen a közösségi jog jelen állása szerint harmonizációs tilalom áll fenn. Ezenkívül az irányelv meghozatalának szükségességét nem kísérte megfelelő indokolás, a Parlament együttdöntési jogát csorbították, valamint az említett rendelkezések nincsenek összhangban az arányosság követelményével. A vitatott irányelv egyébként egy korábbi, a mostanival megegyező tárgykörű irányelvet váltott fel (a 98/43/EK irányelvet), amelyet Németország kérésére az Európai Bíróság 2000. október 5-én megsemmisített (C-376/98 Németország kontra Parlament és Tanács).

2006. június 15-én kerül sor tárgyalásra a Brzeziñski ügyben (C-313/05), melyben az EKB a lengyel regisztrációs adó a közösségi joggal való összhangját vizsgálja. Az ügy Magyarország számára azért érdekes, mert jelenleg a mi regisztrációs adónkat is vizsgálja az Európai Bíróság, éppen e hét csütörtökön volt a magyar regisztrációs adó ügyében tárgyalás. A probléma is nagyjából azonos: a más EU-tagállamokból behozott használt autók után fizetendő adó magasabb, mint a hazai használt autók árában meglévő maradványadó. Az ügyet egyébként ugyanaz a tanács tárgyalja, mint a magyar regisztrációs adóval kapcsolatos ügyeket (a második magyar ügyben a tárgyalást még nem tűzték ki), és valószínűleg mindhárom ügyben még az ősszel ítéletet is hirdetnek.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA