Ártatlanul ültek, félmilliárdot kaptak

2006.06.12. Magyar Hírlap Online / Gaál Zoltán

Több mint félmilliárd forint kártalanítást fizetett ki az állam az elmúlt öt évben olyan embereknek, akik ártatlanul kerültek rács mögé. Az igazságügyi tárcától várhatóan a Papa néven ismertté vált volt rendőrnyomozó számíthat jelentősebb összegre.

Eséllyel aspirálhat 24 millió forintos kártalanítási igényének kifizetésére Sándor István nyugdíjas rendőrtiszt. A Papa néven ismertté vált nyomozó hat hónapot töltött előzetes letartóztatásban különböző visszaélések gyanúja miatt. A bíróság azonban jogerősen felmentette valamennyi vádpont alól. Papa ez után indított pert az állam ellen.
Sándor esete nem egyedi, sőt mondhatni szinte mindennapos.

Legalábbis csaknem minden napra jut egy hasonló kártalanítási per, amelyben az Igazságügyi Minisztérium képviseli az államot. A tárcától kapott értesüléseink szerint évente legkevesebb háromszáz ügyben kell bíróság elé állniuk. A kártalanításra kifizetett legkisebb összeg százezer forint volt, a legtöbb meghaladta a húszmilliót. Az utóbbi években tapasztalható tendencia, hogy a nem vagyoni kártalanítás iránti igények emelkedő összegűek.

A pénzt olyan rács mögé került emberek kapják, akikkel szemben menet közben megszüntették az eljárást, vagy bűncselekmény hiányában mentette fel őket jogerősen a bíróság. Az igazságügyi tárca illetékese érdeklődésünkre azt mondta, hogy "ezek a szabadságmegvonások nem minősülnek jogtalan fogva tartásnak, hiszen a bíróság rendeli el törvényes eljárás keretében". Ám tény, hogy a hatóságok is tévedhetnek.

Évekkel ezelőtt egy budapesti benzinkútrablásnál szinte védhetetlen fiaskó történt. Az álarcos támadó az ott dolgozók szerint egy korábbi munkatársuk volt, akitől haragban váltak el. Az illető nem tudott alibit igazolni. A szagminta alapján a kutya is kiválasztotta a férfit. A bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását. Hónapokkal később elfogták az igazi tettest, aki hasonlított a gyanúsítottra. A rendőrök maguk javasolták a szabadon engedett férfinak, hogy indítson pert az állam ellen, ugyanis minden ilyen esetben kártalanítást lehet igényelni az államtól.

A költségvetési törvény évente több tízmillió forintot különít el erre a célra. Ha a keret kimerül, a jogos igényeket akkor is ki kell fizetni.
A minisztérium illetékesei kérdésünkre azt mondták, hogy az igazságügyi tárca jogászainak nem "stratégiai céljuk" az összegek csökkentése, sem pedig az, hogy ne kelljen kártalanítást fizetni. Arra törekednek minden kártalanításra irányuló polgári peres eljárásban, hogy az arra jogosult igazságos kárpótlást kapjon. Vagyis ha a bizonyítékok alapján egyértelmű a követelés, a perben az állam képviselője elismeri.

Más tapasztalatai vannak a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársainak, akik főként roma származású sértettek képviseletében járnak el. Iványi Klára szociális referens a Magyar Hírlapnak azt mondta, hogy az elmúlt években több mint egy tucat pert nyertek az állammal szemben. Volt olyan ügyfelük, aki egy hónapot, de akadt olyan is, aki több mint másfél évet töltött ártatlanul rács mögött.

Az államot képviselő minisztériumi jogászok minden esetben fellebbeztek az első fokon megítélt kártérítési összeg ellen. Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyfél miután ártatlanul ült hónapokat valamelyik fogdában, további hónapokat kénytelen áldozni arra, hogy a jogos kártalanításhoz hozzájuthasson.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG