WIPO: a műsorszolgáltatási szerződés koncepciója elhibázott lehet

2006.06.16. JogiForum.hu

A hagyományos és internetes tartalomszolgáltatás fejlődése terjedése révén a szellemi alkotások jogának területén is új kihívások születnek. A szerzői joggal védett, de ismeretlen alkotótól származó „árva művek” problémája egyre komolyabb problémát jelent a tartalomszolgáltatóknak és a felhasználóknak.

Számos kritika éri a szellemi tulajdon világszervezete keretei közt formálódó, a hagyományos és internetes műsorszórást egyaránt szabályozó nemzetközi szerződés tervezetét. Az akár már szeptemberben elfogadásra kerülő sokak szerint túl fogja szabályozni a területet.

A szerzői jogban érvényes rendkívül hosszú védelmi idő rendkívül miatt egyesek szerint a huszadik század kulturális örökségének nagy része ilyesfajta „ismeretlen eredetű” művekből áll. Az amerikai könyvtárak és archívumok például számtalanszor azért tagadják meg az általuk őrzött könyvek, filmalkotások vagy zenei művek kiadását vagy bemutatását a közönségnek, mert azok szerzője ismeretlen, elérhetetlen, feledésbe merült vagy egyszerűen csak közönyös művének sorsa iránt.

A szerzői jogi kérdések tisztázatlansága miatt ezek a művek hosszú időre zárt ajtók mögött maradnak.

Az árva művek sorsa természetesen nem közömbös a tartalomszolgáltatók számára, akik tevékenységét a szellemi tulajdon világszervezete (WIPO) jelenleg is igyekszik egy nemzetközi szerződés (a Broadcasting and Webcasting Treaty) keretei közt szabályozni úgy, hogy teljes körű szerzői jogvédelem alá helyezné azokat. A szerzői jogba tartozó jogintézmények kiterjesztése az internetes tartalomszolgáltatásra egyesek szerint ugyanakkor csak problémákat vetne fel.

Tavaly szeptemberben James Boyle professzor egyszer már hangot adott az új nemzetközi szerződés (Broadcasting and Webcasting Treaty) tervezetével szemben tanúsított ellenérzésének. A javaslat ugyanis arra épült, hogy már létező szerzői jogokat terjesszen ki a hagyományos és internetes tartalomszolgáltatók tevékenységére. Boyle professzor akkor amellett érvelt, hogy a több védelmi jogot alapító szabályozás nem hordozna számottevő előnyöket a társadalom számára – az USA-ban például ezek hiányában is virágzik a műsorszolgáltatási piac.

Boyle professzor legutóbbi, a Financial Times-ban megjelent cikkében kifejti, hogy a szerzői jogok kiterjesztése beláthatatlan következményekhez vezetne a tartalomszolgáltatók tevékenységére. Ebben az esetben ugyanis a közzétételhez nem csak a szerzői jogok tulajdonosának engedélye lesz szükséges, de a tartalmat sugárzó természetes vagy jogi személynek azt is tudnia kell majd bizonyítani, hogy nem egy másik műsorszóró adásából jutott hozzá az adott alkotáshoz. Ez pedig túlszabályozottá tenné az egész piacot, melyben a jogtiszta működés csak egy túlduzzasztott apparátus alkalmazásával lenne lehetséges. Boyle professzor szerint ugyanis nem a tartalmat, hanem a műsorszolgáltatás módját kell szabályozni annak érdekében, hogy pl. az „árva művek” kérdést kezelni tudják a műsorszolgáltatók.

Boyle professzor korábban abban reménykedett, hogy a WIPO tagállamai a tárgyalások során nem fogják elfogadni a szerzői jogok műsorszolgáltatásra történő kiterjesztését. Eddig úgy tűnik, hogy a professzor reményei meghiúsulni látszanak és egyre valószínűbb, hogy szeptemberben elfogadásra kerül a jelenlegi koncepció – ebben az esetben pedig legfeljebb a csatlakozó államokban lefolytatott alkotmányossági vizsgálat akadályozhatja meg a szerzői jogok kiterjesztését a műsorszolgáltatókra...

  • kapcsolódó anyagok
SZERZŐI JOG