A személyes adatok helyzete Európában

2006.06.19. JogiForum.hu

Az információs technológia és a telekommunikációs hálózatok fejlődése egyre inkább lehetővé teszi, a biztonságpolitikai kihívások pedig megkövetelik az európai állampolgárok személyes adatainak növekvő méretű tárolását és kezelését Európában.

Ma már a leghétköznapibb jogcselekmények is szükségessé teszik a személyes adatok rögzítését, ugyanakkor egyre többen aggódnak amiatt, hogy a technológiai fejlődés az adatokkal való visszaélések veszélyét is fokozza. Ennek megfelelően az egyes országok és az EU is számos olyan új jogszabályt alkottak, amelyek adatkezelés és –tárolás kockázatainak csökkentésére hivatottak.

Szeptember 11-e óta az európai országokban is érvényesülni látszik az a tendencia, hogy a biztonság csak a fokozottabb megfigyelés által valósítható meg. Az európai országok hatóságait a jogalkotó azok hatáskörének kiterjesztésével olyan új feladatokkal ruházta fel, amelyek lehetővé teszik az emberek mozgásának és a kommunikációjának megfigyelését. Az újabb hatáskörök körülírása során természetesen nehéz megtalálni a helyes arányokat a magánélethez és a biztonsághoz való alkotmányos alapjogok érvényesülésében.

Az adatbiztonsági folyamatok gazdasági életre gyakorolt hatása konkréten mérhető: a zártláncú videorendszerekhez használatos kamerák értékesítésével foglalkozó AXIS cég évente 40 százalékkel növeli forgalmát. A társadalomra gyakorolt hatás ugyanakkor nem ilyen egyértelműen kimutatható. Egy francia szervezet például a zártláncú videóhálozatok ellen indított kampányát azzal indokolja, hogy szerintük ezek alkalmazása a társadalmi szolidaritás érvényesülését gátolja.

Valószínű azonban, hogy nem ezeknek a rendszereknek a használata, hanem az általuk rögzített adatok felhasználása az igazán érzékeny probléma. A római közlekedési vállalat például úgy módosította a videórendszerével rögzített adatok felhasználási elveit, hogy az adatokat csak konkrét beavatkozás szükségessége esetén őrzik meg. De a francia egészségbiztosítási kártya használata során is igyekezett a jogalkotó csökkenteni a kockázatokat: az ezen tárolt személyes adatokhoz csak az arra jogosultak szűk köre férhet hozzá, egyébként a kártya használata során az emberek nem adják meg minden egyes ügyintéző számára az azon tárolt összes információt.

A kérdést szabályozó európai szabályanyag sarokköve az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amely minden állampolgárnak biztosítja a magánélethez való jogot. Az egyes európai nemzeti jogok pedig általánosságban szólva a nyolcvanas évek eleje óta magukban foglalják a személyes adatokkal való visszaélés tilalmát – a jogalkotó többnyire olyan garanciákkal bástyázza ezt körül, mint az adatkezelésről szóló tájékoztatáshoz való jog és az azok módosításához vagy törléséhez való jog.

1995-ben az EU is meghozta a maga személyes adatkezelést szabályozó irányelvét (95/46/EK), melynek révén a tagállami szabályozások harmonizációját kívánta elérni. Az információs technológia által felvetett újabb adatvédelmi kérdésekre az Unió is igyekszik válaszolni. Ezt tükrözi a 2002/58/EK irányelv amely a magánélet és az elektronikus kommunikáció kapcsolatát szabályozza. Az irányelv egyik szabályozási eszköze például annak meghatározása, hogy az egyes gazdasági társaságok milyen feltételekkel adhatják tovább az általuk tárolt személyes adatokat.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM