Az osztrák elnökség alatt megszületett az intézményközi megállapodás a 2007-2013 közötti költségvetésről és a tagállamok megegyeztek a szolgáltatási irányelvről is, de nem sikerült tető alá hozni a munkaidő irányelvet és nem történt érdemi előrelépés az Alkotmány ügyében sem. Ausztria pénteken adja át a posztot Finnországnak.
Az osztrák elnökség legfontosabb sikere a pénzügyi perspektívákról az EP-vel kötött megegyezés. A intézményközi megállapodás alapján az Európai Tanács javaslatához képest a költségvetés 4 milliárd euróval lesz nagyobb a Tanács által javasoltnál. A tagállamok állam- és kormányfői decemberi csúcstalálkozójukon 862,3 milliárd eurós büdzsét javasoltak a következő hét évre. A képviselők végül összesen 4 milliárdos növekményt harcoltak ki, mindenekelőtt a lisszaboni stratégia megvalósítását támogató programokra, valamint a közös külpolitikára. Ezen túl az Európai Beruházási Bank garanciaalapját is növelték 2,5 milliárd euróval.
Ausztriának sikerült átpasszíroznia a tagállamokon a szolgáltatási irányelvet is, bár a végső változat távol áll az eredeti bizottsági javaslattól. A kompromisszumos szöveg szerint, melyet a Versenyképességi Tanács ülésén fogadtak el, egyebek között átvizsgálják minden EU tagország törvénykezését, és kiszűrik azokat a jogelemeket, amelyek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását. A megállapodás alapjában véve követi az Európai Parlamentben tél végén elfogadott szövegváltozatot.
Az elnökség sikerei közé tartozik még a Tanács üléseinek nyilvánossá tétele is, amely szerint az üléseket ezentúl az EU minden hivatalos nyelvén közvetítik és a Tanács honlapján azok legalább egy hónapig elérhetőek lesznek.
A nyilvánosság azonban „csak” a törvényalkotással összefüggő ülésekre vonatkozik, az európai csúcstalálkozókat, azaz az Európai Tanács üléseit, illetve a külügyminiszterek vitáit továbbra sem közvetíti a televízió. A tagállamok ezen felül egyes esetekben határozhatnak úgy, hogy zárt ajtók mögött üléseznek. A javaslatot a finn elnökség vizsgálja majd meg és kidolgozza annak részleteit.
Az osztrák elnökségnek ugyanakkor nem sikerült elfogadtatnia a munkaidő irányelvet, amely szerint az EU 48 órában maximálná a heti munkaidőt, minimálisra csökkentené az ez alóli kivételek számát, illetve a kivételeket idővel teljesen megszüntetné.
A bővítés ügyében az osztrákok sikere elsősorban az, hogy az Ausztria számára kiemelten fontos nyugat-balkáni térségen sikerült tartania az EU vezetőinek szemét. Ausztria Horvátország csatlakozásának egyik legfőbb támogatója, legutóbb a csatlakozási tárgyalások megkezdését „intézte el” számára. Az elnökség ugyanakkor támogatója annak is, hogy az EU befogadóképességét a csatlakozási kritériumok közé emeljék, melyet a tagállamok a júniusi EU csúcson végül elvetettek.
Ausztria az Alkotmánnyal kapcsolatos kérdésekben nem sok előrelépést tett. Az elnökség mindenesetre kihirdette a gondolkodási időszak végét, a többit pedig a finn elnökségre bízta.
