A Franciaországban bevezetett új egyedi hitelbírálati rendszer nagyobb rugalmasságot enged a bankoknak a hitelkérelmek elbírálása terén.

Minden hitelintézet használ olyan hitelpontozási rendszert, amely az ügyfél személyes adatainak felhasználásával bírálja el az ügyfelek hitelkérelmét. Ezek az alkalmazások teszik lehetővé, hogy az egyes hitelkérelmeket elutasítsák és ezáltal az ügyfelektől megtagadjanak egyes jogokat, szolgáltatásokat vagy a szerződések megkötését.

A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) álláspontja szerint ezek a banki jogosítványok az egyszerű akarat-kijelentésnél nagyobb súllyal esnek latba és a velük történő visszaélések komoly szankciókat vonhatnak maguk után. A CNIL szerint visszaélésnek minősülhet az is, ha az ügyfelekről szóló adatokat a bankok mintegy automatikusan, a konkrét körülmények figyelembe vétele nélkül bírálják el. Annak érdekében, hogy a hitelkérelmek elbírálásakor a hitelintézetek az alkotmányos és adatvédelmi szabályokkal összhangban járjanak el, a CNIL létrehozta azt az egyedi hitelbírálati rendszert, melynek használatával a bankok által üzemeltetett számítógépes hálózatok megfelelhetnek az adatbiztonsági és egyéb előírásoknak.

A CNIL mindig különösen érzékeny volt arra, hogy a bankok betartsák a francia adatvédelmi törvényeket: ennek keretében például a tavalyi évben tíz hitelintézetnél is vizsgálatot folytatott a hatóság annak kiderítése érdekében, hogy az internetes banki megoldások alkalmazásakor a vonatkozó szabályok betartásra kerülnek-e.

A bankok azonban viszonylagos távolságtartással fogadják a CNIL törekvéseit, azzal együtt hogy azok nyilvánvalóan a banki formalitások jelentette terhek könnyítése érdekében születtek. Szerintük például a hitelpontozási rendszerek csak a döntéshozatal megkönnyítésében játszanak szerepet, és azok alkalmazása semmilyen körülmények közt nem adhat alapot visszaélések megállapítására. Másfelől azt is hangoztatják, hogy egy másik jogforrás, a Bázel II egyezmény tőke-megfelelési mutatókról szóló szabályai a kockázatok, így a hitelkockázatok csökkentésére is tartalmaznak előírásokat és ezek megkövetelik a jelenlegi hitelpontozási rendszer fenntartását. A Bázel II egyezmény továbbá 2007-től megköveteli majd, hogy pénzeszközeik egy részét kockázatkezelésre különítsék el és a hitelintézetek ennek felhasználásával szeretnék egyéniesíteni hitelpontozási rendszereiket.