Várat magára az új alkotmány

2006.06.30. Magyar Hírlap Online / Joó Hajnalka

A ciklus végéig a fiókban maradhat az új alkotmány tavaly év végén elkészült tervezete. Bár a koncepciói kidolgozói több mint fél éve véglegesítették a normaszöveget, a tervezet egyhamar nem kerül a nyilvánosság elé.

Bár egy múlt év végi törvénymódosítás szerint a minisztériumoknak a hatályosak mellett a készülő törvényjavaslatokat is hozzáférhetővé kell tenniük honlapjukon, az új alaptörvény koncepciója annak ellenére nincs az igazságügyi tárca véleményezésre bocsátott szakmai anyagai között, hogy tavaly decemberben véglegesítették a normaszöveget a minisztérium szakértői.

Az új alaptörvény-változatot, amelyet mellesleg elkészülte óta próbáltunk megszerezni, a választás előtti indoklás szerint azért tartotta lakat alatt a minisztérium, hogy ne váljon kampánytémává. A koncepció ugyanakkor most, a voksolás után sem lett nyilvános, sőt ismét hiába próbáltuk elkérni. "A magunk részéről a szakmai munkát elvégeztük, a tervezet most már a miniszterelnök döntésére vár, csak azután lehet nyilvános" – mondta Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, a tervezet további sorsát illetően azonban hozzátette: a reformok előrébb valók, és nem biztos, hogy az egyébként is jogalkotási vitákkal tüzdelt időszakban lenne legszerencsésebb előállni a kérdéssel.

Beszédes egyébként az is, hogy bár a téma 1994 óta szerepel a szocialisták választási programjában, a kormányprogramokba már soha nem került bele, így idén sem. Bár a miniszter érvelése részben logikus, az sem jósol nagy esélyt a koncepció nyilvánossá válására, hogy a rendszerváltás óta mindig volt és így a jövőben is lehet indok arra, hogy miért nem aktuális az új alaptörvény ügye. Erre bizonyíték, hogy noha 1994 óta alig volt politikai erő, amely ne vetette volna rá magát a gumicsontra, tíz éven belül több mint fél tucat új alkotmány-kísérlet hiúsult meg a kellő politikai akarat híján. A mindenkori kormány és ellenzékének véleménye a kérdésről legtöbbször csak annyiban egyezett, hogy egyformán kilátástalannak tartották az új szabályozás konszenzusos elfogadását.

Az új alaptörvény szükségességéről mellesleg az alkotmányjogászok véleménye sem csengett soha egybe: a szakértők egy része régóta elkerülhetetlennek látja az alkotmány teljes tartalmi és szerkezeti megújítását, mások szerint viszont – kis szépséghibával, de – a mostani is megfelel a jogállamiság kritériumainak.

Az új tervezet készítői az eddig ismert elvek szerint abból indultak ki, hogy ha a berendezkedés nem is, az alaptörvény struktúrája mindenképp kiigazítás után kiált: az európai alkotmányokhoz hasonlóan például szimbolikusan az alkotmány elejére szerkesztették az emberi jogokról szóló, most csaknem utolsó fejezetet. Az új változat csökkentené a kétharmados törvények számát, külön fejezetet kapna benne az alkotmányvédelem és a közpénzügyek, a költségvetés és az államháztartás pénzügyi garanciái is.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG