Jelentős változásokra kell felkészülnie az adózási rendszerben a lakosságnak és a cégeknek. A kormány adóprogramját a záró szavazáson hagyja jóvá az Országgyűlés. A képviselők várhatóan vita nélkül megszavazzák a jogszabály-módosításokat.

Személyi jövedelemadó

Egyetlen túlélőként maradt meg a tavaly nyáron nyilvánosságra hozott ötéves adócsomagból a személyi jövedelemadó sávjának szélesítése. Jövőre a 18 százalékos kulcs a jelenlegi 1,55 millió forint helyett az 1,7 milliós éves jövedelemig tart (e fölött 36 százalékkal adózik a jövedelem).

Szja-kedvezmények

Egyszerűsödik a kedvezményrendszer. Az idén lehet utoljára igénybe venni a lakáshitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó kamatkedvezményt, ám aki az idén köt szerződést, még részesülhet az évi 120 ezer forintból. Megszűnik a szellemi alkotás kedvezménye, valamint a Sulinet- és a felnőttképzési adókedvezmény. A családi adókedvezményt leszámítva összesen évi százezer forint kedvezményt lehet majd érvényesíteni 2007-től, de csak azoknak, akik kevesebbet keresnek 3,9 millió forintnál.

Juttatások

A természetbeni juttatások adókulcsa tíz százalékponttal, 54 százalékra nő. Új elemként megjelenik majd az úgynevezett cégtelefonadó. A céges telefonok számláját vagy szét kell bontani magán- és hivatalos hívásokra, majd a magánhívások után be kell fizetni az 54 százalékos adót, vagy a teljes számla után kell húszszázalékos telefonadót fizetni.

Áfa

A középső kulcs megszűnik, így áfarendszerünk kétkulcsossá alakul: lesz egy öt- és egy húszszázalékos kulcs. Az OÉT szerette volna megőrizni a kedvezményes mértéket, de a kompromisszumos javaslatot, amely öt, 17 és 23 százalékos kulcsokról szólt, a kormány végül nem fogadta el.

Adózás rendje

Szigorúbb lesz az adóhivatal, és ehhez eszközöket is kap: ötszáz új alkalmazottal bővül a hatóság. Jövőre tízezer vagyonosodási vizsgálatot ígér a kormány, ám ami ennél is fontosabb, a színlelt szerződéseket és a járulék-nemfizetést keményebben ellenőrzik majd. A fiktív cégek adószámát a hivatal felfüggesztheti, és akár meg is szüntetheti. Az APEH honlapjára felkerülnek a felfüggesztett adószámosok és a nagy adóhiányt felhalmozó cégek és magánszemélyek, valamint az evások.

Járulékok

A munkavállalói járulék egyről másfél százalékra, az egyéni egészségbiztosítási járulék négyről hat százalékra emelkedik szeptembertől. Jön a duplajárulék-teher, vagyis a munkavállaló után legalább a minimálbér kétszeresére vetített járulékot kell befizetni. Bár ez nem lesz kötelező, ám a cégeknek be kell jelenteniük, hogy hány alkalmazott fizetése nem éri el ezt a küszöböt.

Vállalkozások adózása

Az eva kulcsa 15-ről 25 százalékra emelkedik októbertől. A többi vállalkozást több új adó is sújtja majd szeptembertől. Az elvárt adót a veszteséges cégeknek is meg kell fizetniük, ennek mértéke a költségekkel csökkentett bevétel két százaléka. A négyszázalékos szolidaritási adó pedig alternatív társasági adó lesz, más adóalap-csökkentő elemeket tartalmaz, vagyis azt a bevételt adóztatja, amelyet a másik nem.

Házipénztár- és bankadó

A házipénztáradó a papíron a cégeknél lévő, valójában már elköltött összegekre vonatkozik. Ezekre vetne ki a kormány húszszázalékos adót: az után kell fizetni, ami nem tartozik a napi pénzforgalomba. A bevétel 0,8 százalékáig, de legfeljebb 300 ezer forintig ugyanakkor nem kell megfizetni. A bankok különadója sem szűnik meg. Az állami kamattámogatások után kell majd befizetni, ám az eredeti húsz helyett csak ötszázalékos lesz.

Kamat-, árfolyamnyereség-adó

Szeptembertől húszszázalékos adót kell fizetni a kamat és az árfolyamnyereség után. Nem tartozik ide az önkéntes kölcsönös pénztári hozam, és nem kell megfizetni a pénzforgalmi bankszámlákon keletkező kamat után sem.