A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szól a francia, szocialista Martine Roure jelentése. A parlament konzultációs eljárásban foglalkozik az uniós kerethatározat-tervezettel.
Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésében az áll, hogy „az Európai Parlament a harmadik pillér létrehozása óta kéri olyan adatvédelmi normák bevezetését az igazságügyi és rendőrségi együttműködés területén, amelyek összehasonlíthatók a közösségi jog hatályos normáival”.
Erre a képviselők szerint azért van szükség, mert „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség megvalósítása közben egyre több, többek között személyes adatot továbbítanak fel a harmadik pillérhez tartozó területeken. Ennek a megnövekedett adatcserének meg kell felelnie az Európai Unió alapjogi követelményeinek, és tiszteletben kell tartania az alapjogi charta 7. és 8. cikkét (a magánélet és a személyes jellegű adatok védelme)”. Másrészt „a jobb adatvédelem révén meg lehet erősíteni a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti kölcsönös bizalom elvét, és hozzá lehet járulni az európai igazságügyi és rendőrségi együttműködés hatékonyabb működéséhez” – vélik a képviselők.
A jelentéstevő szerint „biztosítanunk kell az adatvédelmi elvek Európai Unión belüli koherenciáját és egységességét, még az első és a harmadik pillér között is”.
A képviselők úgy vélték, alapvető fontosságú, hogy „a közös adatvédelmi szabályok a rendőrségi és igazságügyi területeken felhasznált valamennyi adatra vonatkozzanak, és ne korlátozódjanak pusztán a tagállamok közötti adatcserére”. A szakbizottság az Europol, az Eurojust és a váminformácós rendszerek egyedi szabályait is harmonizálnák a kerethatározattal.
A jelentés szerint más-más módon, egyedi biztonsági feltételekkel kell kezelni a különféle adatkategóriákat (gyanúsítottak, elítéltek, áldozatok, tanúk, stb.). Speciális biztonsági feltételek vonatkoznak a DNS profilokra és a biometrikus adatokra. A képviselők szerint a szervezett bűnözés elleni küzdelem keretében folytatott nemzetközi együttműködés során a harmadik államok hatóságainak történő adattovábbítást nem lehet teljes mértékben kizárni, de szigorúan szabályozni kell.
