Az Európai Bizottság egységes szabályokat kíván bevezetni az Európai Unióban működő lobbicsoportok tevékenységének szabályozására.
A Bizottság által kidolgozott transzparencia kezdeményezés arra hivatott, hogy erősítse az etikai normákat és a pénzügyi szabályokat annak a 15 ezer lobbistának a munkájában, akik a brüsszeli jogalkotók tevékenységét igyekeznek befolyásolni.
A lobbitevékenységet végzők között igen sokféle szervezet található, akikre eddig nem volt egységesen alkalmazandó szabályrendszer. A Bizottság most azt tervezi, hogy átfogó szabályozás megalkotásával egységes stratégiát dolgoz ki a lobbitevékenységek átláthatóbbá tétele érdekében.
Az elképzelések szerint létrehozásra kerülne egy önkéntes regisztráción alapuló online rendszer, amelyben a lobbicsoportok közzé tennék a bevételi forrásaikat és az általuk képviselt érdekeket. Magukra nézve mindannyian kötelezőnek ismernének el egy magatartáskódexet, melyhez monitoring- és szankciórendszer is kapcsolódna. A rendszerhez bizonyos előnyök is társulnának, például egy olyan információs rendszer formájában, amely az általuk képviselt érdekeket érintő lehetőségekről adna emailben tájékoztatást.
A kezdeményezés különösen érinti az ügyvédi irodákat, hiszen a megfelelő jogismerettel felvértezett jogászok fontos szerepet töltenek be az érdekérvényesítésben, szolgáltatásaikat pedig természetesen nem ingyen kínálják. Ugyanakkor mindehhez hozzátartozik, hogy munkájuk részleteit nem szívesen osztják meg a nyilvánossággal és ennek érdekében komoly titoktartási megállapodásokat kötnek.
A Freshfieldsnél dolgozó Elizabeth Crossick szerint nincs értelme közzé tenni azokat az összegeket, amelyeket az ügyvédi irodák az ügyfelüknek végzett lobbitevékenységért kapnak. Az EurActiv internetes hírportálnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a kifizetett pénzösszeg nagysága nem feltétlenül arányos a sikeres érdekérvényesítéssel.
Alapvetően azonban Crossicknak sincs kifogása az ellen, hogy az lobbisták magukra nézve önkéntes magatartáskódexet alkalmazzanak – mindaddig, amíg azok önkéntes jellege nem szenved csorbát.
Az emailes értesítéseket alkalmazó információrendszerről Crossick elmondta, hogy az legfeljebb az európai parlamentet érintő kérdésekben lehetne hasznos, hiszen a Bizottságot amúgy is konzultációs kötelezettség terheli a jogalkotási kérdésekben.
