Kerozinadót vezetne be az Európai Parlament

A képviselők mielőbb megadóztatnák a kerozint, és a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe is bevonnák a repülést, mert a nemzetközi légi közlekedésben jelenleg nincs sem hozzáadottérték-, sem üzemanyagadó, és a kiotói egyezmény előírásai sem terjednek ki rá. Az EP azt szeretné, ha az EU világszerte fellépne a repülőgépek által az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás mérséklésért.

Az Európai Parlament szerint kiemelt cél, hogy az egyébként dinamikusan fejlődő légi közlekedésben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék. A képviselők ezt úgy valósítanák meg, hogy közben ne torzuljon az EU-s és EU-n kívüli cégek közötti verseny és kevésbé legyen tisztességtelen a légi közlekedés és a többi - adók alól nem mentesülő - közlekedési ágazat közötti konkurenciaharc.

Az EP „teljes mértékben egyetért a Bizottság azon szándékával, amely igyekszik bevezetni a kerozinadót, és sürgeti ennek mihamarabbi megkezdését a belföldi és EU-n belüli járatok megadóztatásával”.

A képviselők által elfogadott jelentés szerint jobb légiirányításra van szükség annak érdekében, hogy költséghatékony módon csökkentsék a széndioxid-kibocsátást, a kondenzcsík- és pehelyfelhő-képződést. A képviselők szerint a Bizottságnak a légi közlekedésben is ösztönöznie kellene a bio-üzemanyagok felhasználását.

A jelentés külön foglalkozik a légi közlekedés bevonásának lehetőségével az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe (ETS). Az egyik elfogadott módosító indítvány értelmében a Parlament arra kéri a Bizottságot, „haladéktalanul végezzen hatásvizsgálatot javaslattervezeteinek sajátos paramétereire - például a repülésre vonatkozó határértékek szintjére, a megfelelésre, a részt vevő felek (a repülőgépek üzemeltetői, légitársaságok vagy repülőterek) kiválasztására - vonatkozóan, és mutasson be javaslatokat annak biztosítására, hogy az ETS az Európai Unión kívüli légitársaságokra is vonatkozzon”.

Az új repülési rendszernek a szöveg szerint minden uniós repülőtérről induló és oda leszálló járatra ki kell terjednie (lehetőség szerint az uniós légteret átmenő forgalomra használó interkontinentális járatokra is) függetlenül az adott légi közlekedési vállalat származási országától. Erre azért lenne szükség, hogy a piaci szereplőkre egyenlő feltételek vonatkozzanak, és elkerülhető legyen a piac torzulása az EU-n kívüli célpontokba irányuló járatok javára.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS