Matti Vanhanen finn kormányfő július 5-én, szerdán mutatta be az EP-ben a második félévben soros EU-elnökség programját. Finnország folytatná a közös alkotmány előkészítését, és az uniós intézmények átláthatóságának növelésére, jobb jogalkotásra, az EU versenyképességének és nemzetközi szerepvállalásának fokozására törekszik.
Ausztria után július 1-jétől hat hónapra Finnország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ebből az alkalommal utazott Strasbourgba az EU soros elnöke, a finn kormányfő. Az ő felszólalását követő vitában szót kapott José Barroso, az Európai Bizottság elnöke, és értékelték az elnökség programját az európai pártok képviselői is.
Matti Vanhanen finn miniszterelnök szerint az unió polgárai gyakran nem tudják, mennyi mindent tesz értük az EU, természetesnek veszik például, hogy szabadon dolgozhatnak, tanulhatnak, élhetnek a tagállamok bármelyikében. Ezeket az eredményeket hatékonyan, az uniós intézmények átláthatóságának biztosításával is meg kell mutatni az embereknek – mondta a kormányfő.
Vanhanen azt mondta, a finn elnökség jelentős súlyt fog fektetni az uniós jogalkotás minőségének javítására, a szubszidiaritás és az arányosság figyelembe vételével.
Finnország a 2007-es német elnökség tevékenységét előkészítendő, tárgyalásokat kezd az európai alkotmány jövőjéről. A versenyképesség és a gazdasági növekedés elősegítéséről szólva Vanhanen kijelentette, hangsúlyosan kell foglalkozni az innovációval, az energiával, a munka minőségével és termelékenységével, a globális kereskedelemmel, a bevándorlással és a megfelelően működő szociális védelemmel.
Az elnökség fokozná az EU nemzetközi szerepvállalását, erősítené az unió kríziskezelő képességét, az Oroszországgal való kapcsolatokban pedig az energiaügyek mellett fokozott figyelmet fordítana az együttműködésre a közös európai értékek és közös globális érdekek terén.
A rendőrségi és bűnügyi együttműködésben a finnek bevezetnék a minősített többségi szavazást, és előrelépnének az igazságügyi kooperációban is – mondta Vanhanen.
A kormányfő 2010-ig közös menekültpolitikát fogadtatna el, és az illegális bevándorlás leküzdése érdekében fokozottabb együttműködést sürget a cél- és kibocsátó országok között.
„A legtöbb kérdésben a helyes válasz: inkább több Európát, mint kevesebbet” – fogalmazott Vanhanen.
José Barroso, a bizottság elnöke azt mondta, „Európának harmóniára van szüksége, és ez az, amit a finn elnökség magával hoz”. A következő fél év szerinte lehetőséget nyőjt arra, hogy bebizonyosodjék, Európa képes konkrét eredményeket elérni az alkotmány és a bővítés kérdésében. Barroso úgy vélte, a bővítés az EU egyik legsikeresebb politikája.
Barroso a bizottság részéről innovációt, ennek részeként a kisvállalkozásokat is támogató, ösztönző intézkedéseket ígért.
A néppárti frakcióvezető, Hans-Gert Pöttering (német) azt mondta, pártja egyik legfőbb célkitűzése egy munkacsoport létrehozása, amely politikai szinten igyekezne biztosítani, hogy sikeres legyen a 2007. március 25-re, a római szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójára időzített közös nyilatkozat Európa jövőjéről. Az EU-orosz kapcsolatokról szólva Pöttering azt mondta, megbízható, stabil, demokratikus partnerre van szükség, de nem minden áron, és az emberi jogi kérdésekre is ügyelni kell az energiapolitika mellett.
Martin Schulz (szocialista, német) támogatásáról biztosította az elnökségnek az alkotmány elfogadása irányába mutató kezdeményezéseit, és azt mondta, fel kell számolni az együttműködés akadályait az igazságügyi és belügyi területen. Schulz aggodalmának adott hangot, amiért több „szélsőjobboldali és idegengyűlölő” tagokkal rendelkező kormány ülhetnek az uniós tanácsban. A frakcióvezető szerint ez a jobboldali eltolódás komoly veszélyt jelent az alapvető szabadságjogokra Európában.
A liberális képviselőcsoport vezetője, Graham Watson (brit) azt mondta „zene a liberális füleknek” mindaz, amit a miniszterelnök a termelékenységről és az átláthatóságról mondott. Watson támogatta az igazságügyi együttműködés közösségivé tételének tervét, és az emberi jogok, az európai értékek és a demokrácia ügyének elősegítését kérte az elnökségtől
Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) szerint a finn miniszterelnök „mindent elmondott, amit tenni kellene, csak ezt nem mondta, hogyan”. A képviselő az európai értékek szempontjából károsnak értékelte a jobboldali pártok előretörését Szlovákiában, Lengyelországban és Hollandiában.
Esko Seppänen (GUE/NGL, finn) szerint a legutóbbi finn elnökség a föderális unió felé tett lépéseket, és ez a mostani is ezt fogja tenni. Az alkotmány kapcsán a képviselő azt mondta, azt csak a finnek 22 százaléka támogatja.
Brian Crowley (UEN, ír) szólt a bioüzemanyagok használatának fontosságáról, és azt mondta, támogatni kell a finn kutatási és fejlsztési modell terjesztését.
Nigel Farage (IND/DEM, brit) úgy érezte, mintha a korábbi elnökségek bemutatkozásai során már hallotta volna a mostani érveket. A képviselő azt mondta, a finneknek csak 38 százaléka tartja jó dolognak országuk EU-tagságát.
Frank Vanhecke (független, belga) szerint az alkotmány ratifikálásának erőltetése a demokratikus értékek figyelmen hagyása, és Törökországnak nem kellene uniós taggá válnia.
A vitában egy magyar képviselő szólalt fel. Szájer József (néppárti) azt mondta, bízik benne, hogy a finn elnökség érzékenyebb lesz az új tagállamok beilleszkedési problémáira, az azonos elbánásért, az azonos mércéért ugyanis a tizeknek szerinte még küzdeniük kell. Ez – mondta Szájer – meglátszott a szolgáltatási irányelvről és Litvánia eurózóna-csatlakozásáról folytatott vitában, és az új tagállamokkal szemben sok esetben még mindig a bizalmatlanság és kettős mérce alkalmazása jellemző.
A további bővítésnél a képviselő szerint figyelembe kell venni a 2004-es felvétel tapasztalatait és az unió befogadóképességét. A közös európai értékek fontossága kapcsán Szájer Schulz felé fordulva megjegyezte, hogy Szlovákiában az ottani szocialista párt vezetésével olyan koalíció került kormányra, amely egyik tagjának fő politikai mondanivalója kimerül a kisebbségek, magyarok, cigányok és melegek elleni támadásokban. A politikus előrelépést sürgetett az emberi jogi ügynökség ügyében. Szájer azt mondta, reméli, hogy az ötvenedik évfordulón Európa bíztatást és erőt merít az 1956-os forradalomból.
